Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2006 (27. évfolyam, 1-12. szám)
2006-06-01 / 6. szám
miífúzEUMi Hírlevél J© László, a magyarországi ipari formatervezés meghatározó személyiségeinek rendkívül gazdag, négy évtizedet átfogó életműve képviseli. OLVASÁSJÁTÉK Kirakójáték és oktató gyermekkönyv, tanulás és szórakozás a 19. század közepétől már gyakran összefonódik. A múzeumi gyűjtemény olvasást oktató játékai közül kiemelkedik Bohny Új Olvasásjátéka 36 szemléltető táblával (Niklaus Bohny, Esslingen, Schreiber, 1869). A Magyar Képes ABC Endrei Walter kultúrtörténész ajándékaként került a múzeum gyűjteményébe. Eredetileg 109 kártyabetűvel, 19 olvasó és 1 kirakó táblával rendelkezett a játék, mely 4-5 éves gyermekek tanítására, valamint szellemük és erkölcsük formálására került kiadásra. A Pozsonyban tanító Wintemitz Károly által Bécsben kiadott német játékot a szintén Pozsony városban tanító Matics Imre alkalmazta magyar nyelvre (Bécs, Lechner Rudolf, 1854). RÉGI GYERMEKKÖNYVEK A Játékmúzeum gyűjteményének ezen egysége valódi könyvművészeti ritkaságokat őriz: 1806 és 1940 között kiadott, legtöbbször szépen illusztrált mesés- és versesköteteket, díszkötésbe fűzött gyermekújságokat. Az említett évtizedek minden jelentős gyermekirodalma, neves grafikusok által képviselt könyvművészeti irányzata szerepel közöttük. A Sárospatakon is tanárkodé (1650-54) Comenius Johannes Amos olvasókönyvének átdolgozott változata az Orbis Sensualium pictus (A látható világ képekben, Nürnberg, 1659), mely többnyelvű változatban később számos kiadást megért. Az 1806-ban, Pozsonyban kiadott fordítása rendkívül széles körben elterjedt, hatása képeskönyvekben, valamint népkönyvkiadók különböző kiadásaiban is jelentkezett. így van ez Losontzi István Hármas kis tükör könyvével is (1771), melynek 71 kiadást megért segítségével több, mint száz esztendeig tanítottak vallásos vonatkozásban megfogalmazott földrajzi és történelmi ismereteket. A gyűjtemény szép darabja az író és politikus szerző, Fáy András eredeti meséi és aphorizmái első, 1820-ban megjelent, címlapját gyönyörű metszetekkel ékesített bécsi, majd újabb kiadása, melyek azonban csak a későbbiekben váltak gyermekek olvasmányává. Döbrentei Gábor, a magyar ifjúsági irodalom egyik első alkotója és MájerIstván püspök, 1850-től az összes pesti elemi népiskolák igazgatója, 1866-tól esztergomi kanonok, könyvei szintén megtalálhatóak a gyűjteményben. A 19. század második felének egyre bővülő kínálatából számos szép darabot őriz a Játékmúzeum, közöttük a képekkel gazdagon díszített Piroska és a farkas (München, Theo Stroefer, 1880). Benedek Elek, Pósa Lajos, Sebők Zsigmond könyvei, valamint az általuk szerkesztett gyermekújságok és Szabó Richárd, Tutsek Anna és Kürthy Emil nevéhez köthető ifjúsági lapok évfolyamonként egybefűzött kötetei is megtalálhatóak a Szórakaténuszban. A gyermekköny gyűjtemény az angol könyvművészetben korszakot alkotó művészek közül Walter Crane, Arthur Rackham és a magyar származású Pogány Willy néhány szép alkotását mondhatja magáénak. Mellettük Kate Greenaway angol festőnő által illusztrált darabokat, közöttük a Marigold Garden (Edmund Evans, London, 1890) verses képeskönyvet. A Szórakaténusz gyűjteményének valódi ritkaságai az orosz art nouveau képviselőinek varázsos hangulatú meséskönyvei. Ivan Jakovlevics Bilibin, orosz grafikus és díszlettervező, A szépséges Vaszilisza (Szentpétervár, 1902) aranyveretes könyvdíszei bizánci hagyományokat őriznek. A 20. század első harmada Magyarországon is kitűnő illusztrátorokat teremtett. Elsőként talán Kozma Lajos építészt, grafikust és iparművészt említhetjük, akinek rendkívül míves grafikái díszítik Balázs Béla Hét mese című művét (1917), ugyanígy a kis formátumú Testvérország könyvet (1918), a „három csepp Kner-mesekönyv" egyikét, valamint a Zsuzsika Bergengóciában (1921) könyvművészeti remekművet, amely Karinthy Frigyes kétsoros verseire készült (a gyűjteményben: Bibliophil kiadás, Kner Imre, Gyoma, 1924). A magyar gyermekkönyvek között meg kell említeni Jaschik Álmos alkotásait, melyek közül gazdag ornamentikájú keretekben megjelenő finom képeivel Petőfi Sándor János Vitéze (Bíró Miklós, Budapest, 1920) emelkedik ki. A Gödöllői Művésztelep tevékenységi köréhez könyvillusztrációk, gyermekkönyvek készítése is szorosan hozzátartozott. A gyűjtemény Kőrösfői-Kriesch Aladár, Nagy Sándor és felesége, Kriesch Laura, valamint Undi Mariska gyermekkönyveit, mellettük az utóbb említett művésznő eredeti akvarelljeit, mesekönyvfejlécek sorozatát őrzi. BŰVÉSZKÖNYVEK ÉS JÁTÉKKÁRTYÁK RODOLFO, AZAZ GÁCS REZSŐ HAGYATÉKÁBAN A Szórakaténusz Játékmúzeum gyűjteményének szokatlan színfoltja a Rodolfo hagyaték, mely a bűvész lánya családjának, Gálvölgyi Judit és férje Gálvölgyi János ajándékaként az 1990-es évek elején került a kecskeméti múzeumba. A páratlan gyűjtemény az alábbi relikviákat tartalmazza: játékkártyák több száz különféle kártyapaklival és kártyaritkasággal, bűvészkönyvek, mely 731 bűvészkiadványt jelent a 17. századtól napjainkig. Ezek mellett korabeli plakátok, valamint a bűvészmutatványok segédeszközeinek gyűjteménye, amely színpadi és asztali kellékeket tartalmaz. Rodolfo szenvedélyesen gyűjtötte a magyar és a nemzetközi bűvészénél kapcsolatos nyomtatott kiadványokat, melyeket kiváló szakmai hozzáértéssel válogatott össze. Az anyag elsősorban könyveket, mellette folyóiratokat, katalógusokat, reklámanyagokat tartalmaz. Megközelítőleg 30 könyv származik az 1700-as, 1800-as évekből, melyek többnyire latin és német nyelvűek. A legrégebbi kiadvány Io. Baptistae Portaeneapolitani, Magiae Naturalis..., (1656), időben ezt követi Johann Ingebern, Chiromantia, 211
