Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2006 (27. évfolyam, 1-12. szám)

2006-06-01 / 6. szám

©íÍÍTúzeumi Hírlevél m

Elvárások:

• rendkívüli kommunkációs készség,

• alkalmazkodóképesség

A munka leírása: a múzeum bejáratánál lévő információs területen fogadni és irányítani a látogatókat, a főpénztárost helyettesíteni távollétében, a reklamációkat kezelni. A feladat elvégzése állandó hétvégi munkavégzéssel jár!

Múzeumi teremőr

Feltételek:

• középfokú végzettség,

• alapfokú angol nyelvtudás Elvárások:

• jó kommunikációs készség,

• állóképesség,

A munka leírása: a múzeum területének felügyelete, látogatók informálása, reggelenként bizonyos tisztítási munkálatok elvégzése. A feladat állandó hétvégi munkavégzéssel jár.

A munkabérek a közalkalmazotti bértábla szerint.

Az önéletrajzokat a következő címre kérjük eljuttatni: sipos@mmgm.hu, mentsne@mmgm.hu

Múzeumi könyvtárak

Bemutatkozik a 25 éves Szórakaténusz Játékmúzeum és Műhely gyűjteménye

Az országos gyűjtőkörű múzeum, s a szorosan mellette működőjátékkészítő és kézműves műhely 1981. december 4-én nyílt meg, ekkor indult meg a muzeális értékű játékok gyűjtése is, mégpedig azzal az alapító elképzeléssel, hogy létrejöjjön a magyar nyelvterület játékkultúráját őrző és bemutató tárgyegyüttes. Nem volt meglepő akkoriban, hogy a gyemekjáték oly nagy figyelmet kapott, hiszen 1979-től kezdődően egymást követték Magyarországon a játékgyűjteményeket bemutató kiállítások. Mindezt az 1978-ban meghirdetett Nemzetközi Gyermekév előzte meg, aminek eredményeként szinte minden megmozdult ezen a területen.

Kecskeméten, Kodály Zoltán szülővárosában, az 1970-es években egymást követően jöttek létre a népművészethez kötődő képző- és zeneművészeti intézmények. Mindezek sorába szépen illeszkedett a gyermekek tárgyalkotó tevékenységét formálójátékműhely gondolata, ahol műtárgyak nyújtanak hátteret a kézműves játékkészítés folyamatához. Utólag visszatekintve jól látható, hogy elsősorban egy művelődéspolitikai elképzelés teremtette meg ezt az intézményt. Épületét, mely stílusában a helyi hagyományokat követi, KerényiJózsef, Ybl- és Kossuth-díjas építészmérnök tervezte, aki ekkor Kecskemét város főépítészeként dolgozott.

209