Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2006 (27. évfolyam, 1-12. szám)
2006-06-01 / 6. szám
©Múzeumi ^írlevélj© Nemzetközi kapcsolatok Nemzetközi alapítvány az Eszterházi Operaház javára Alapítók: dr. Bozóki András, Dávid Ferenc, Maiina János, Magyar Haydn Társaság (Magyarország) Carsten Jung, PERSPECTIV (Németország), Edward McCue, Kirkegaard Associates (USA), Geert Robberechts, La Petite Bande, Sigrid T'Hooft (Belgium) A Nemzetközi Eszterházi Opera-alapítvány céljai 2005 augusztusában kezdeményezés született Nemzetközi Eszterházi Opera-alapítvány létrehozására a következő célokkal: Az 1781-es eszterházi operaház újraépítése eredeti formájában, különös tekintettel az akusztikára és a színpadi gépezetekre, azzal a céllal, hogy ez a színház olyan központtá váljék, amelyben a 18. század operairodalma az eredetihez hűen mutatható be. A csaknem száz műből álló eszterházi operarepertoár újjáélesztése, beleértve Haydn és más zeneszerzők olyan operáit, amelyeket napjainkban alig vagy egyáltalán nem adnak elő. Nemzetközi opera-akadémia létrehozása, amely a 18. századi (és még korábbi) operaelőadások különböző aspektusait kutatja, és a felhalmozott tudást átadja az énekeseknek, rendezőknek, tervezőknek és kutatóknak, elősegítve magas színvonalú korhű opera-előadások létrehozását Eszterházán és másutt. E három cél kiválasztását az alábbiakban indokoljuk. Miért kellene újraépíteni az 1781-es operaházat? Az elmúlt néhány évtizedben a régi hangszeres előadói irányzat átütő sikert aratott. Ez, különös módon, nem tükröződött hasonló szellemű opera-előadásokban. A korabeli hangszerek sikeres alkalmazása hatalmas igényt hoz létre ezen hangszerek iránt, amelyek jelentős részét eredeti hangszerek pontos kópiáival lehet kielégíteni. Miután egy opera-előadás során mind a hallási, mind a vizuális élmények szerepet játszanak az autenticitás létrejöttében, ebből az következik, hogy egy régi opera valóban autentikus előadásához ugyanúgy szükség van korabeli színházépületre és színpadra, ahogy szükség van a korabeli hangszerekre, énektechnikára, gesztikára és táncra. Sajnos Haydn korából nagyon kevés operaház maradt fenn eredeti állapotában. Következésképpen az eredeti színpadtechnikát megőrző színházak (pl. Drottningholm, Cesky Krumlov, Ludwigsburg, Versailles stb.) fenntartói vonakodnak kitenni felbecsülhetetlen értékű épületeiket a napi használattal, próbákkal, előadásokkal járó igénybevételnek. Ezzel szemben egy 18. századi operaház pontos kópiája - feltéve, hogy hűségesen reprodukálja az eredeti színház akusztikáját és a színpad paramétereit - ugyanúgy alapjául szolgálhat az autentikus opera-előadásoknak, ahogyan egy korabeli hangszer pontos másolata is nagyon jól megközelítheti az eredeti hangszer jellegzetességeit. Azok a szakértők, akik a 2003-as szimpozionon előadást tartottak, egyetértettek abban, hogy az 1781-es eszterházi operaház építészeti dokumentációja figyelemreméltó teljességű. Következésképpen az eredeti terv gondos rekonstrukciójával jól meg lehetne közelíteni azt az élményt, amelyben Eszterháza korabeli látogatója részesült. Bár a konkrét színpadi gépezetekről kevesebbet tudunk, mint az épületről, elegendő adat szolgál útmutatással - Eszterházáról és fennmaradt korabeli színházak színpadi gépezeteiből - egy „ideális" színpad Eszterházán történő felépítéséhez, amely tökéletesen megfelel a Haydn-repertoár igényeinek. www.kultura.hu GRANADA Kulturális miniszterek találkozója - „Európa a kultúrák közötti párbeszédért" konferencia 2006. április 27-28. A tavaly novemberben Budapesten „Befogadó Európa? Látóhatár 2020" címmel megrendezett nagysikerű kulturális konferencia és kulturális miniszteri találkozót követően most a spanyolországi Granada adott otthont a soron következő, „Europe for intercultural dialogue" címet viselő kulturális konferenciának. Az eseményen Bozóki András kulturális miniszter is felszólalt, valamint Tarróssy István, a Pécs 2010 programiroda vezetője ismertette az Európa Kulturális Fővárosa 2010 projektet a konferencia résztvevőinek. A kétnapos granadai konferencia a 2004 novemberében Berlinben, 2005 májusában Párizsban, valamint a 2005 novemberében Budapesten megrendezett nemzetközi kulturális tanácskozások sorába illeszkedik. A spanyolországi rendezvény fő témája a kultúrák közötti párbeszéd, ezen belül az euro-mediterrán kontextusban, illetve az EU és Latin-Amerika/Karib térség között folytatott kulturális dialógus. Tárgyalni kívánja emellett az alapítványok, egyesületek, civil szervezetek, régiók és helyi testületek szerepét a kultúrák közötti párbeszéd kibontakoztatásában. A szekciókkal párhuzamosan zajlanak majd a miniszterek zártkörű munkaülései, amelyek eredményeként Nyilatkozatot fogadnak el. A granadai konferencia az Európai Bizottság által javasolt Kultúrák közötti Párbeszéd Európai Éve 2008 akció előkészítését is szolgálja. Az Európai Parlament és a Tanács határozati javaslata a Kultúrák közötti Párbeszéd Európai Éve (2008) létrehozásáról a Kulturális Miniszterek 2006. május 18-i ülésén várhatóan napirendre kerül, s arról a tagállamok politikai egyetértésre juthatnak. Az Európai Bizottság a kulturális tanácsi munkacsoport (CAC) április 12-i ülésén ismertette a 2008-as évre való felkészülés menetrendjét, amely egy ún. mobilizációs evékenységből (2006-2007) és egy implementációs időszakból (2006-2008. december) áll majd. 206
