Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2006 (27. évfolyam, 1-12. szám)

2006-01-01 / 1. szám

Az antik kiállítás részlete (fotó: Alexander Kmeth)

99 évvel ezelőtt, 1906. december 1-jén Ferenc József császár és király látogatásával megnyitotta és átadta a székesfőváros közönségének a Szépművészeti Múzeumot. 99 éve tehát megnyílt végre az első önálló művészeti múzeum Magyarországon. Természetesen maga a gyűjtemény története jóval régebbre nyúlik vissza. A XIX. század elejétől mecénási adományok - Széchényi Ferencé, Jankovich Miklósé, Pyrker János Lászlóé - s jelentős állami vásárlások révén - melyek közül kiemelendők az azóta is legjelentősebbnek számító vétel, az Esterházy-gyűjtemény megszerzése, majd Pulszky Károly szerzeményezései - gyűlt, gyarapodott az a művészeti gyűjtemény, amely 1871-től Országos Képtárként egyre hangosabban kiáltott méltó, önálló épületért. Végül a honfoglalás ezredik évfordulóján a magyar Országgyűlés az 1896. évi VIII. törvénycikkben, a nevezetes millenniumi törvény első paragrafusában rendelkezett az Országos Szépművészeti Múzeum létesítéséről. A törvényhozói akarat, melynek létét köszönhette, központi helyre kívánta összegyűjteni a magyar festészet és szobrászat legkiválóbb alkotásait, együtt mindazokkal a műtárgyakkal, amelyeket neves gyűjtőink és a nemzet áldozatkészsége az egyetemes művészet anyagából meg tudtak szerezni. Létrehozóinak célja az volt, hogy a születendő múzeum egyszerre legyen bizonyítéka a magyar kultúra európai rangjának és záloga a jövő nemzedékek művészeti nevelésének.

A Barokk Csarnok (fotó: Józsa Dénes)

Hála a sorsnak és nagybecsű elődeink tisztességének, odaadásának, leleményének és szenvedélyének, ez a Schikedanz Albert tervezte fenséges épület, akárcsak 99 éve, ma is itt áll és szolgálja az egyetemes kultúra ügyét. Itt áll, noha akárcsak az országon és annak fővárosán, átzúgtak a XX. század történelmének szörnyűségei. Az első világháborúban hadikórház működött falai között, 1944-45 fordulóján pedig a nyilasok fogolytábort és rögtönítélő bíróságot telepítettek a háborús bunkerré alázott múzeumba. Az akkori golyótépte sebekből még ma, 60 év múltán is sok megtalálható az épület külső falain.

Az elmúlt száz év alatt az élet végül mindig erősebbnek bizonyult a pusztításnál. A múzeum, kapuinak megnyitása után mindvégig, hol gyorsabb, hol lassabb ütemben, de gyarapodott. Sajátos módon részben éppen e gyarapodás vezetett el egy fájó veszteséghez. 1957-ben részben a helyszűke, részben politikai megfontolások okán az a döntés született, hogy a magyar művészetet ki kell operálni egyetemes műtörténeti közegéből, és önálló gyűjteményben kell elhelyezni. Ekkor jön létre a Magyar Nemzeti Galéria, amely 1957-ben a Kossuth téri volt Kúria épületét kapja meg, majd 1975-ben felköltözik mai otthonába, a Budavári Palotába.

A Szépművészeti Múzeum a magyar anyag rendkívül fájdalmas kimetszése után is a hazai múzeumi világ egyik zászlósha-2006. január