Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2006 (27. évfolyam, 1-12. szám)

2006-05-01 / 5. szám

©Múzeumi J/^írlevélj© A hátlapot Bartók Béla mellképe díszíti illetve itt olvasható híres zeneszerzőnk kézjegye és az „ 1881-1945” felirat. A hátla­pon látható az „EUROPA” emlékérme-sorozat közös emblémája, az ún. „Euro-Star” jel is. A 2004-ben indult nemzetközi sorozat jellegzetessége, hogy a programban részt vevő emlékérmék kö­zös téma, idén az „Európai személyiségek", köré szerveződnek. 2006-ban nyílik először lehetőség az új tagállamok számára, hogy csatlakozzanak a programhoz. Bartók Béla méltán szerepel a kiemelkedő európai sze­mélyiségek között, hiszen munkássága alapján a nemzetközi esztétika Bartókot a XX. század klasszikusának tartja. Életműve hagyománynak és újításnak szintézise, népzenei gyűjtőmunkája mellett olyan híres zeneműveket is komponált mint: A kékszakállú herceg vára című opera, a Fából faragott királyfi című táncjáték és a Csodálatos mandarin című pantomim. Az emlékérméből 25 000 példány készül tükörfényes (proof) kivitelben. Az emlékpénz megvásárolható a kibocsátás helyszínén (Bartók Béla Emlékház; Budapest II., Csalán u. 29.) valamint a Magyar Pénzverő Rt. székhelyén (Budapest, Könyves Kálmán krt. 38.) és az MNB Látogatóközpontjában üzemelő érmeboltjában (Budapest, Szabadság tér 8-9.). Munkácsi vár ezüst emlékérme A Magyar Nemzeti Bank 2006. április 20-án új, 5000 forin­tos ezüst emlékérmét bocsát ki Munkácsi vár elnevezéssel, így a 2004-ben indított Magyar várak sorozat 3 tagúvá válik, a visegrádi és a diósgyőri várak után az MNB Kárpátalja (Uk­rajna) egyik legismertebb magyar történelmi emlékének állít emléket. A vár keletkezéséről nincsenek pontos adataink, de va­lószínűleg már a honfoglaláskor cölöpökből emelt erődítmény állt ezen a helyen. Anonymus szerint a Vereckei-hágón átkelő honfoglaló magyarok itt tartották első pihenőjüket. A XIII. század folyamán Magyarország egyik legnagyobb és legjobban védett várává vált, majd a XVTI-XVIII. században a Habsburg-ellenes mozgalom egyik bástyája volt. Fontos szerepet játszott II. Rákóczi Ferenc szabadságharcában, a fejedelem 1706-ban pénzverdét is felállított Munkácson. A Rákóczi-szabadságharc leverését köve­tően fokozatosan elvesztette stratégiai jelentőségét, állapota egyre romlott. A vár helyreállítása a XX. század végétől folyamatosan tart, termeiben ma történeti kiállítás látogatható. Az emlékérme a XVII-XVIII. századot idézi, a vár legdicsősé­gesebb korszakát. Ezért előlapján Zrínyi Hona (1645-1703) korabeli arcképe látható díszített, ovális keretben, hátlapján pedig a munkácsi vár látképe szerepel. Természetesen a kötelező éremképi elemek a „MAGYAR KÖZTÁRSASÁG" felirat, az „5000" értékjelzés, a „FORINT” felirat és a „2006” verési évszám illetve a „BP.” verdejel is megtalálhatóak az emlékpénzen, melyet Szöllő'ssy Enikő' tervezett. Az érme magyar és nemzetközi viszonylatban is különlegességnek számít, hiszen nagyon ritka a nőábrázolás az emlékpénzeken. Az emlékpénz 925 ezrelék finomságú ezüstből készült, súlya 31,46 gramm, átmérője 38,61 mm, széle recézett. Az érmé­ből összesen 8000 darab készül, ebből 4000 tükörfényes (proof) kivitelben. Az ezüst emlékpénz megvásárolható a Magyar Pénz­verő Rt. székhelyén (Budapest VIII., Könyves Kálmán krt. 38.), valamint az MNB Látogatóközpontjában üzemelő érmeboltjában (Budapest V., Szabadság tér 8-9.). MAGYAR NEMZETI BANK Kommunikáció MUNKÁCSI VÁR 164

Next

/
Thumbnails
Contents