Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2006 (27. évfolyam, 1-12. szám)
2006-05-01 / 5. szám
m muz VEL Berény Róbert: Bölöni György portréja, 1906. Magántulajdon A francia Fauve-ok (Vadak) vezéralakja, Henri Matisse ugyan csak 1908-tól nyitotta meg magán akadémiáját, ahol Bornemisza Géza és Perlrott Csaba Vilmos is dolgozott, ám hatása ennél jóval szélesebb körre terjedt ki. Az ekkoriban Párizsban működő magyar festők többsége, Berény, Bornemisza, Czóbel, majd Kernstok Károly, Mikola András, Orbán Dezső a kiállítások és a kávéházi élet mellett elsősorban a Stein család szalonjában ismerkedhetett meg a legmodernebb képekkel, s azok alkotóival, Matisse-szal és Picassóval is. Már itt Párizsban baráti közelségben éltek Bölöni Györggyel, aki a későbbiekben is lelkes pártolójuk és elkötelezett szószólójuk maradt. A fiatalok hazatérve megpróbálták az elementáris párizsi élményeket a hazai festői tradíciókkal összeegyeztetni, mely sikeres kísérletből a francia fauvizmushoz köthető, mégis egy sajátosan összetett, önálló hazai irányzat alakult ki. A következő évek művészeti termésében, a „magyar Vadak" képei között találunk Matisse színvilágára hangolt csendéletet (Bornemisza Géza), Van Gogh kíméletlen őszinteségű portréit idéző önarcképet (Czigány Dezső), Gauguin dekoratív festésmódjára emlékeztető tájképet (Tihanyi Lajos), és a kubizmus eredményeit asszimiláló városképet (Galimberti Sándor) egyaránt. Az elmúlt évek során a Passuth Krisztina vezette előkészítő kutatócsoport a korszak szinte teljes hozzáférhető képanyagát, valamint az írott forrásokat áttekintette, és számos legendával, tévedéssel leszámolva pontosította a korszakról kialakított képünket, s újszerű megközelítéssel nemzetközi közegbe illesztette a „magyar Vadak" művészetét. A Magyar Nemzeti Galéria kiállítása azt a folyamatot dokumentálja, ahogy a francia fauvizmus megtermékenyítette a korszak magyar festészetét, s bemutatja, hogy az egyes életművekben milyen és mekkora szerepet játszott a francia példa hatása. A továbblépés irányát jelzi, hogy Nagybánya mellett a másik vidéki központban, Nyergesújfalun a Kernstok körül formálódó baráti kör tagjai, Czóbel, Czigány, Márjjy alkotják majd a magját a Nyolcak művészcsoportnak. A tárlaton a legismertebb magyar művészek alkotásai mellett egy kisebb kollekció látható Matisse, Derain, Marquet, Vlaminck és társaik műveiből, emellett számos Magyarországon ritkán látható mű is szerepel mint Czóbel Bélának a Centre Pompidouból kölcsönzött Festők a szabadban (1906) című festménye, vagy Huszár Vilmosnak egy amszterdami magántulajdonból érkezett a Reggeli a kertben (1906) című alkotása. Szűcs György Boromisza Tibor: Csorba bácsi portréja, 1910. Magántulajdon 2Ű06. május