Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2006 (27. évfolyam, 1-12. szám)
2006-05-01 / 5. szám
®§s.Múzeumi Hírlevélj© igen sokrétűek, így ezek tárgyalásával nagyon jól bemutatható a lehetőségek egy tágabb köre. Előtte azonban általánosságban nézzük meg mire érdemes odafigyelni egy-egy hasonló projekt megvalósítása során. Nagyon fontos, talán legfontosabb eleme az informatikai rendszereknek a tervezés. Ehhez vagy van a múzeumnak tapasztalt és képzett kollégája, vagy bevonunk külsős szakembert, tanácsadót, céget. Egy kiállítást megtervezni összetett feladat, a szó minden értelmében. Nem tervezhetjük meg külön csak az informatikai elemeket vagy csak az installációt. A kiállításunknak egységes színvonalúnak kell lennie, ehhez a fenti területek munkatársainak aktív együttműködésére van szükség. A tudományos terület szakértői, a látvány, az installáció és az informatikai megoldások tervezőinek együtt kell elkészíteniük a kiállítás tervét. Nem beszélve a felhasználók oldalát képviselő közművelőről és múzeumpedagógusról. A másik hasonlóan fontos elem a megvalósítás. Rendszeresen találkozom mostanában olyan szakmámon kívüliekkel az élet legváltozatosabb területéről, akik azt gondolják, hogy szinte bárki képes egy programot, egy szoftvert megírni vagy egy komplett informatikai rendszert létrehozni. Egyrészt ez egész egyszerűen nem igaz, másrészt a képesség még sosem jelent megfelelő tudást és tapasztalatot. Tisztában vagyok azzal, hogy én is tudok szabad kézzel rajzolni vagy festeni, de sosem fogok festményeket alkotni. Márpedig a két dolog ég és föld. A váci múmiákat bemutató kiállításban három számítógépes egységgel találkozik a látogató, mindhárom esetében egy kicsit más az adott egység célja és működési módja. Az első, kriptát bemutató egység egyszerűbb, leginkább a tartalomra épül. A tartalom egy-egy kiállítás vagy téma esetében nagyon sok lehet. El kell dönteni (a tervezéskor), hogy ebből mennyit és milyen mélységben szeretnénk a látogatóknak a kiállításban átadni. Azt hiszem mindenki számára nyilvánvaló, hogy egy teljes kiállítási katalógus nem írható ki falakra, táblákra. Az is egyértelmű, hogy ezekre szükség van, így hát kézenfekvő megoldás egy számítógépes egység beiktatása. Már csak arra kell figyelnünk, hogy a képernyőn megjelenő információ könnyen kezelhető, átlátható és érthető legyen. A megvalósítás költségei viszonylag alacsonyak, elsősorban a tartalom mennyiségétől függ. A második egység egy ál-CT berendezés. A látogató irányítja, elindíthatja a folyamatot. A start jelre valóban elindul a berendezés, a képek azonban már előre a számítógépbe lettek táplálva feldolgozott formában. Mégis a kiállítás egyik legsikeresebb eleme, hiszen a látogató úgy érezheti, hogy ura a helyzetnek, ráadásul egy olyan gépet működtethet, amivel az emberek többsége csak páciensként találkozik. (Természetesen az orvosok megmosolyogják majd.) Az egységnél egy leselejtezett, valódi CT-gép darabjait használtuk fel, ez is tovább növeli a látogató valóság-érzetét. A mozgó tárgyasztal még működőképes volt, azonban a hagyományos PC-hez nehéz feladat illeszteni. Az asztalt a PC-n működő szoftver indítja el, a mozgását a beépített kapcsolók irányítják. Ez látszólag nemcsak valóságosabb érzetet kelt, hanem egyszerűbb és olcsóbb is, hiszen van egy működő asztalunk. Csakhogy nincs meg az asztal vezérlője, de ha meg is lenne, akkor sem lenne összekötve a tartalmat közlő számítógéppel. Nem volt könnyű egy 10-15 évvel ezelőtti elektromos motorhoz megfelelő vezérlést készíteni. A költségek az egyedi megoldás és vezérlés elkészítése miatt elég magasak. A harmadik egység játékkal és animációk segítségével vezeti be a látogatót a DNS-vizsgálatok titkaiba. Egyszerűnek tűnik, azonban nagyon komoly szakmai (tartalmi) odafigyelést igényel a szemléletes, ugyanakkor hiteles tartalom átadása. Fontos az animációk megtervezése és leírásuk elkészítése, hiszen a programozók, az informatikusok az esetek többségében nem értenek az adott tudományos területhez, így számukra részletes iránymutatást kell adni a megvalósításhoz. Érdemes a tervezéskor az egyes animációk elkészítésének idő (azaz költségvonzatát) figyelembe venni, így ilyen esetben is hasznos, ha be tudunk vonni olyan szakértőt, aki tisztában van a programozással. A tervezéskor már (jó esetben) tisztában vagyunk azzal, hogy milyen pénzügyi keretekben kell mozognunk, nem írhatunk elő olyan bonyolult és összetett programot, amit aztán nem tudunk elkészíttetni. A költségek elsősorban a különböző programozási, animáció készítési munkák mennyiségétől függően alakulnak. Zárszóként egyetlen dologra szeretném felhívni a figyelmet. Minden ilyen munka egyedi feladat. Nem egy dobozos szoftver, késztermék testre szabásáról vagy tartalommal feltöltéséről van szó, ezért még az alapos tervezés után is fel kell készülnünk a megvalósítás során felbukkanó hibákra, akadályokra, időbeli elhúzódásra. Csáki Zoltán* Közhasznú információk Felhívás A Magyar Természettudományi Múzeum, dr. Papp László és Pál János alapításával Effectrix Manus Collectiones Érem kiadását határozta el 2004-ben. A díjat a hazai természettudományi közgyűjteményekben alkalmazott preparátor, vagy korábban az ott alkalmazott nyugdíjas kaphatja, aki keze munkájával hazánk természettudományi gyűjteményeit kiemelkedő módon gyarapította. A díjat díjbizottság ítéli oda. * A cikk szerzője, Csáki Zoltán a C.Enter Információ-Technológiai Kft. (www.c-enter.hu) ügyvezetője, több mint 5 éve foglalkozik múzeumi informatikai megoldásokkal és rendszerekkel. Részt vett Magyarország első és máig legnagyobb, szinte kizárólag multimédiás eszközökre épülő múzeumának létrehozásában (Terror Háza Múzeum) és más időszaki és állandó kiállítások informatikai rendszerének tervezésében, megvalósításában, például a 2005 őszén megnyílt szekszárdi Wosinsky Mór Megyei Múzeum új állandó kiállításának informatikai rendszereit is ők készítették el, amelyről lapunk hasábjain már beszámoltunk. 162
