Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2006 (27. évfolyam, 1-12. szám)
2006-05-01 / 5. szám
m^fúzEUMi Hírlevél m A versenyen résztvevő valamennyi csapat ajándékcsomagban részesült. A könyveket a Magyar Nemzeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma ajánlotta fel. Örülünk, hogy az 1990-ben útjára indult Rákóczi-vetélkedőnket hagyományosan kétévente megrendezhetjük. Bízunk abban, e verseny hozzájárul ahhoz, hogy történelmünk XVII-XVIII. századi fejezeteit, a „Rákócziak dicső korát" a Felvidék, Kárpátalja, Erdély és Borsod-Abaúj-Zemplén megye diákjai jobban megismerjék, megszeressék. Gratulálunk minden résztvevőnek, s köszönjük munkáját, kik a lebonyolításban segítettek! Dr. Tamás Edit A Galántai Honismereti Múzeum kiadványa Hagyományos gazdálkodás a Kisalföld északi részén. Farkasd, Negyed Kiad.: Galántai Honismereti Múzeum, Galánta, 2005. 313. p. Szerk.: Danter Izabella A kötet A kisalföldi hagyományos gazdálkodás című kutatóprogram gútai, lelédi és vásárúti kutatásai után a negyedik kutatási pontjaként vizsgált Farkasd és Negyed községek anyagát tartalmazza. A kutatásban 9 kutató vett részt. A kutatási program résztvevői a komáromi Duna Menti Múzeumból (2003-tól A Magyar Kultúra és Duna Mente Múzeuma) Gaál Ida és Varga Lídia, az Érsekújvári Honismereti Múzeumból Gudmon Ilona, a Galántai Honismereti Múzeumból Danter Izabella néprajzkutatók, a Pozsonyi Állami Levéltár Vágsellyei Fióklevéltárából Novák Veronika, levéltáros, valamint külső szakemberek Molnár Benő néprajzkutató, B>eke Éva, néprajzszakos egyetemi hallgató, Nagy Endre és Angyal Béla, önkéntes néprajzgyűjtők voltak. A terepkutatás 2000-2001-ben az említett múzeumi intézmények hozzájárulásával, a boldogfai székhelyű Mátyusföldi Muzeológiai Társaság szervezésében az Illyés Közalapítvány anyagi támogatásával valósult meg. A kötet a Múmiák - kiállítás a Magyar Természettudományi Múzeumban teljes kutatási anyagot tartalmazza. A hagyományos gazdálkodás tárgykörébe tartozó általános témák mellett (zsákmányoló gazdálkodás, állattartás, földművelés, zöldségtermesztés, szőlő- és gyümölcstermesztés) vizsgáltja a határhasználat és a földrajzi nevek fejlődését, a termelés és fogyasztás összefüggéseit a népi táplálkozás szemszögéből és a megtermelt javak cseréjét is. Az egyes témákon belül elsősorban a paraszti közösségekben a 20. század első felében jellemző munkatechnológiákat és eszközöket kíséri figyelemmel, előtérbe helyezve a termelés és a fogyasztás összefüggéseinek megvilágítását. A tanulmányoknak a lényeges részét a néprajzi terepkutatások eredményei alkotják, kiegészülve a szakirodalomban az érintett témákban eddig megjelent adatokkal. Mivel Farkasd és Negyed községek esetében a kutatások során nyilvánvalóvá vált, hogy a zöldségtermesztés több évszázados múltra tekint vissza, szükséges volt, hogy a hagyományosan vett néprajzi kutatások kiegészüljenek történeti kutatással is, amelynek segítségével betekintést nyílik a két község hagyományos gazdálkodásformái alakulásának okaira az elmúlt idők folyamán. A magyar nyelvű kötetet bő terjedelmű szlovák és angol nyelvű összefoglalás zárja. Keppert József Múzeumok és gyűjtemények GYÖNGYÖS Az Orczy-kastélyról és a Mátra Múzeumról Az eredetileg barokk gyöngyösi kastély építését 1708-ban indította el Orczy Lőrinc, aki költőként és katonatisztként is ismert volt. Az épületet 1826-ban klasszicista stílusban alakíttatta át a család. A kastélyban egészen a közelmúltig a Mátra Múzeum működött, s természettudományi gyűjteményével vonzotta a látogatókat. Három év alatt több mint kétmilliárd forintot költenek a gyöngyösi Orczy-kastély teljes felújítására és egy új természettudományi pavilon felépítésére. A beruházás első ütemének 820 millió forintos költségét uniós forrásból, a többit címzett állami támogatásból. Értékes leletekre is bukkantak a munkálatok során: a vakolat eltávolítása után az egyik teremben hét, szokatlanul jó állapotban megmaradt falfestményt találtak. A freskók Magyarország legnagyobb összefüggő barokk teremsorának falait borítják. A csatajeleneteket és tájakat ábrázoló XVIII. századi falfestmények egyedülállóak abból a szempontból, hogy perspektivikusan ábrázolják a témát, pedig ebben az időszakban, ilyen módon csak vászonra dolgoztak a mesterek. A freskók alkotója egyelőre nem ismert, ám az bizonyos, hogy a festmények egyidősek az épülettel, vagyis a XVIII. század második felében készültek. A rekonstrukció során ezeket restaurálják, és igyekeznek visszaadni a szobák eredeti hangulatát is. Emellett felújítják a 156
