Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2006 (27. évfolyam, 1-12. szám)

2006-04-01 / 4. szám

Fókusz MAGYAR NEMZETI GALÉRIA Magyar Vadak Párizstól Nagybányáig 1904-1914 2006. március 22. - 2006. július 30. m^úzEUMi Hírlevél J© A Magyar Nemzeti Galéria új időszaki kiállítása azt mutatja be, hogy a francia fauve-ok (vadak) festészete hogyan inspirálta a magyar művészetet, s hogyan született abból egy új, hazai, modern stílus. A művészet történetében a fauvizmust az első jelentős XX. századi modern mozgalomként tartják számon, jóllehet az ide sorolt művészek nem nagyon tartottak össze. Közülük töb­ben még tagadták is, hogy ilyen mozgalom egyáltalán létezett. 1905 körül Henri Matisse vezetésével egy csoport fiatal művész az erőteljes színek, vakmerő ecsetkezelés, könnyed vonalvezetés alkalmazásával forradalmasította az európai festészetet. A francia kritika az 1905-ös párizsi Őszi Szalonon szereplő, az új stílust követő művészeket - Henri Matisse-t, André Deraint, Maurice de Vlamincket és társaikat - nevezte fauve-oknak, azaz vadaknak, művészetüket pedig később fauvizmusnak. A magyarok közül többen magukévá tették ezt a stílust, elsősorban azok, akik hosszasan időztek Párizsban, leginkább Berény Róbert és Czóbel Béla. Mások később Matisse közvetlen tanítványai lettek, mint Perlrott Csaba Vilmos és Bornemisza Géza. A magyar művészek francia kollégáikkal együtt tanultak a korszak kedvelt magániskoláiban, látogatták a galériákat és a gyűjteményeket, és rendszeresen részt vettek a párizsi szalonok tárlatain. A fiatalok, akik a telet a párizsi akadémiák festőállványai előtt töltötték, nyaranta a nagybányai művésztelepre, Nyergesúj­falura vagy Budapestre visszatérve új festői szemléletet honosítot­tak meg. Műveikkel hamarosan megjelentek a budapesti kiállító­­termek falain, és hatással voltak az idősebb nemzedék számos tagjára, például Iványi Grünwald Bélára és Csók Istvánra is. A magyar Vadak, bár ilyen néven nem formálódtak cso­porttá, virtuálisan mégis egy szellemi közösséget alkottak. A kiállítás azokat a művészeket mutatja be, akik a XX. század eleji irányzatok, elsősorban a fauvizmus nyomán a magyar festé­szetben új szín- és formakultúrát teremtettek. A friss színek és szokatlan harmóniák keresése közben elsőként léptek túl a ha­gyományos, naturalista alapú természet- és művészetszemléleten, és utat nyitottak az avantgárd tendenciák felé is. A mintegy 250 művet felvonultató kiállítás anyagát fran­cia, svájci és magyar múzeumok anyagából, valamint hazai, eu­rópai és amerikai magángyűjteményekből válogattuk. A tárlaton, többek között, Berény Róbert, Bornemisza Géza, Czigány Dezső', Czóbel Béla, Galimberti Sándor, Iványi Grünwald Béla, Kemstok Károly, Márffy Ödön, Nemes Lampérth József, Perlrott Csaba Vilmos, Rippl-Rónai József, Tihanyi Lajos, Ziffer Sándor alkotásait tekinthetik meg a látogatók. A magyar anyag mellett egy kisebb francia kollekciót is be­mutatunk a leghíresebb francia fauve-ok, például Henri Matisse, André Derain, Raoul Dufy, Albert Marquet és Maurice de Vlaminck műveiből. Külföldi kölcsönző intézmények: Franciaország: Musée National d'Art Moderne, Centre Georges Pompidou, Párizs; Musée d’Art Moderne de la Ville de Paris, Párizs; Musée départemental Matisse, Le Cateau-Cambré­­sis; Musée d'Art Moderne de Troyes, Troyes; Musée des Beaux- Arts de Chartres, Chartres; Musée des Beaux-Arts de La Rochelle, La Rochelle (a Fonds national d'art contemporain létété). Németország: Staatsgalerie Stuttgart, Graphische Samm­lung, Stuttgart. Svájc: Petit Palais, Musée d'Art Moderne, Genf; Kunst­baus, Zürich. A kiállítást Passuth Krisztina, Szűcs György és Bárki Gergely rendezte. Passuth Krisztina és Szűcs György szerkesztésében jelenik meg a bőven illusztrált tudományos katalógus, magyar és angol nyelven. MNG 111

Next

/
Thumbnails
Contents