Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2005 (26. évfolyam, 1-12. szám)
2005-03-01 / 3. szám
©Múzeumi Hírlevél m hogy a gyártók és forgalmazók figyelmét hívjuk fel reklámozási lehetőségeik szélesítésére, bővítve evvel a Textilmúzeumot támogatók körét. A kiállítás számos érdekességgel szolgálhat a tisztelt érdeklődőknek, látogatóknak. Egy rövid sétával körbejárva a Textilmúzeum nagytermét, megtudhatjuk: • Hol, mikor és hogyan készítettek különböző térben és időben a láb felöltöztetésére szolgáló ruhadarabokat? • Milyen harisnyát viseltek a hölgyek akkor, amikor az urak testhez álló harisnyáikban, lábaikat megmutatva pompázhattak, míg a reneszánsz szigorú spanyol etikettje szerint „a királynőnek nem volt lába"? • Milyen feltételei voltak a „mestermunkának”, a kötőcéh tagságának a XVI. századi Európában, mely városok voltak a kézi kötés központjai? • Milyen alapanyagokból, milyen színű harisnyát viseltek az egyes történelmi személyiségek? • Milyen változást hoztak a harisnyakészítésben a nagy találmányok: az anglikán lelkész, William Lee kötőszéke 1589-ben, 1864-ben a Cotton-féle síkhurkoló gép, az 1855 és 1870 között párhuzamosan számos feltaláló által jegyzett, asztalra szerelhető kézi körkötőgépek, és az 1870-ben már működő transzmissziós meghajtású, a harisnyát két menetben kötő ipari gépek. Mit jelentett Chardonnet műselyem fonala 1884-ben, vagy az első szintetikus szál, a „nylon" felfedezése 1938-ban. S ki ne emlékezne az 1967-ben bemutatott a mini divatját kiszolgáló Pretty Polly féle 'harisnyatartó” modellre, az első női finom harisnyanadrág megjelenésére? • Hogyan változott a női öltözködés és a divat szerint a harisnya színe és mintázata az 1900-as évektől napjainkig? • Hol és miben érhető tetten a harisnyagyártásban a mikroelektronika forradalma (számítógépes mintatervezés, az automatizált gyártósorok, motorikus meghajtás nélküli, CD lemezről vezérelt kötőgépek és egyéb berendezések)? A kiállításon - a teljesség igénye nélkül, egyegyjelentősebb korszakot kiemelve-, megtekinthető a magyarországi harisnyagyártás és kereskedés tárgyi és dokumentációs anyaga is. Látogatható: hétfő kivételével, naponta 10- 16 óra között (télen: szombat és vasárnap zárva). A kiemelt fontosságú technikatörténeti bemutatót egész évben különböző kísérő-rendezvényekkel - pl. divatbemutatókkal - gazdagítjuk. A részletes programról kiadvány, a kiállításról színes katalógus készül. A Mesélő harisnyák című kiállításhoz kapcsolódó programok a Textilmúzeumban, Óbudán • Illik, nem illik - 2005. március 19. Játékos divattörténet és illemtan nőknek • „Boldog békeidők” - 2005. április 10. A Költészet Napja irodalmi program, matiné és est • Nagyanyáink anno... - 2005. május 1. Bemutató, kézműves foglalkozás, filmvetítés • Múzeumi Világnap - 2005. május 18. Majális, mesék, rajzfilmek. Népviseletes babák bemutatója. • Tudományos rendezvény 2005. május • Megemlékezés dr. Buday Goldberger Leóról halálának hatvanadik évfordulója alkalmából, előadó: dr. Bácskai Vera történész, fővédnök: dr. Schweitzer József nyugalmazott főrabbi. További pontos információ: www.museum.hu/budapest/textilmuzeum http://www.lapoda.hu/textilmuzeum.hu E-mail: vajk.eva@axelero.hu, telefon: 06-1-430- 13-87 A 2005. évi Műemléki Világnap (április 18.) központi rendezvényéről MTA székháza (Roosevelt tér) 2005. április 18-a (hétfő) 10 órától 14 óráig Program: www.koh.hu Anglia - UK Museums and Heritage Show 2005 London's Earl Court 2005. május 11-12. Bővebb információ és jelentkezés kiállítók számára: www.museumsandheritage.com vagy Helen Mariott: helen.mariott@kudocommunications.co.uk Tel: +44 (0) 20-8332 2644 Fax: +44 (0) 20 8948 5378 Előzetes a 2005. évi Kulturális Örökség Napjairól Központi téma: Kastélyok, várak Időpont: 2005. szeptember 17-18. Jelentkezési lap letölthető a www.ororksegnapok.hu A jelentkezés határideje: 2005. június 30. Boldog nap a Néprajzi Múzeumban 2005. március 5. A Néprajzi Múzeum Napja Az idei év boldog mosollyal köszöntötte a Néprajzi Múzeumot, január 22-én, a Magyar Kultúra Napján 82
