Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2005 (26. évfolyam, 1-12. szám)

2005-02-01 / 2. szám

<m.j2TúzEUMi Hírlevél m mennyi épület berendezett a portákhoz kapcsolódó kézműipari, közösségi tevékenységeket, szokásokat felvonultató tárgyakkal, eszközökkel. Olyan mú­zeumról van szó, ahol a „felöltöztetett” épületek hitelesítik a műitat és tükrözik a benne élők nemze­tiségi, vallási hovatartozását ugyan úgy, mint szociális helyzetét, foglakozását, stb. Az 1972-ben önállóvá vált és országos múzeummá nyilvánított SZNM mára az ország legnagyobb szabadtéri múzeumává nőtte ki magát. Nyolc nagy tájegységben szemlélteti hite­lesen és élményszerűen az egykori falusi, mezővárosi életmódot. Nagy lépést jelentett az egyediségében is első magyarországi kezdeményezésű látványtár /ki­állítás szintű raktár/ megnyitása. Az intézmény láto­gatottságát, elismertségét fokozta az a magas szintű közművelődési és oktatást segítő tevékenység is, amit a közművelődési és múzeumpedagógiai osztály munkatársai végeztek. Növekedésével párhuzamo­san gyarapodtak a kiállítás építést és tudományos kutatómunkát szolgáló gyűjtemények (adattár, épü­letdokumentáció, történeti gyűjtemény, fotónegatív és diatár) dokumentumainak darabszámai. A könyvtár - ami a tudományos munka hát­térintézménye kell, hogy legyen - csak az 1972-es önállóvá válás után kezdett kialakulni és fejlődni. A jelenlegi besorolás szerint a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Könyvtára nem nyilvános mú­zeumi szakkönyvtár, ahol igazgatói engedéllyel le­het külső munkatársaknak kölcsönözni és helyben kutatómunkát folytatni. Fő gyűjtőkörei: tárgyi néprajz; folklór; művé­szettörténet, népi építészet. Történetét legjobban a gyarapodás számai tükrözik: 1973-ban 147 db könyv, 1983-ban 4362 db, 1993-ban 9788 db, 2003-ban 12249 db könyv. A könyvtár kezdeti megalapozását és bővülését szolgálta a különböző hagyatéki könyvtárak állomány­ba kerülése. Időrendben Tóth János népi építész, Rassy Tibor múzeumi dolgozó, és Erdélyi Zoltán néprajzkuta­tó könyvállománya gyarapította a könyvtárat. A fenti gyarapodási számokat természetsze­rűleg a vásárolt és az időközben kialakult jelentős cserekapcsolatok - mintegy 120 intézménnyel van élő kapcsolatunk - jelentősen növelték. A cserekap­csolatban tavaly az új kiadványainkból (Ház és Ember 16. sz., TÉKA és a Gyermekvilág Magyarországon c. nagysikerű kiállítási katalógusa) 213 kiadványt küld­tünk szét a partnereinknek. 2004-ben az előző évi beszerzést mintegy megötszörözve a könyvtári záró állomány 13064 db könyvet jelentett. Jelentős, tudományos értékű hagyaték került szintén a tavalyi év folyamán intézményi kezelés­be, hiszen Csilléry Klára elismert néprajzi kutatásait szolgáló, több mint 8000 dokumentumot tartalmazó könyvtárának 2004-ben fejeződött be a beszállítása, kipakolása, előzetes felmérése. Jelenleg is folyik az anyag feldolgozása, mely igen komoly munkát igé­nyel. A bekerült dokumentumok nagyobb része (60- 70%) a legváltozatosabb nyelvű és típusú kiadvány. Ennek a hagyatéknak majdani hivatalos tulajdonba kerülése nagymértékben emeli a könyvtár értékét, természetesen nemcsak gyarapodási számával, hanem felbecsülhetetlen szakmai értékével. Összességében elmondható, hogy az új helyszín nemcsak kultúrál­­tabb és szakmailag korszerűbb körülményeket terem­tett, hanem a távlati fejlesztést is megalapozta, ami nagymértékben segíti az intézményvezetés szakmai fejlesztési szándékát. Ezt támasztja alá az a strukturális változás is, hogy a könyvtár mint szervezeti egység a nyilvántartási részből a muzeológiai osztály közvetlen fennhatósága alákerült, és éves szinten elkülönített jelentősebb pénzösszegből gazdálkodhat. A tavalyi gyarapodási számokon ez már jól lemérhető volt. A záró állomány 2004. december 31 -én 13064 db dokumentum. A tavalyi év állományrendezési mun­kái során került kialakításra a szakrendi besorolású kézikönyvtári anyag (rögzített polcos részen), a zárt gurulópolcok számsorrendben tartalmazzák a jelenlegi állományt. A távlatokban a könyvtár akár 70.000 kötet befogadására is alkalmas. A beszerzésre kerülő kurrens periodikumok, szakfolyóiratok, újságok száma a tavalyi év racionalizált bővítésének köszönhetően 27-re emel­kedett. A gyarapodás a jövőt tekintve az elektronikus adathordozók terén is elindult, ami 2004-ben 3 DVD és 26 CD beszerzését jelentette - ahol a szakmailag fontos, fajsúlyos kézikönyv értékűek élveztek előnyt. A tavalyi év a digitalizálási éve is volt. Az intéz­mény adattárai, általános néprajzi, történeti gyűjte­ményi, fotónegatív és diatár anyagának digitalizálása mellett a könyvtár eddig TEXTÁR programban fel­dolgozott anyagának átkonvertálása is befejeződött. A tesztelések utáni pótlásokkal, javításokkal jövőre az állomány internetre tehető a múzeumokban már jól ismert ARIADNÉ adatbázis segítségével. Elmondható, hogy a könyvtári téren zajló jövőbemutató fejlesztések a továbbiakban is azt a tu­dományosan megalapozott kutatómunkát hivatottak segíteni amit mind a szakmai mind a látogatói oldalt közvetetten kiszolgáló részegységek munkatársai ki­fejtenek a múzeumi munka e speciális területén. Ketidejy Judit 63

Next

/
Thumbnails
Contents