Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2005 (26. évfolyam, 1-12. szám)
2005-02-01 / 2. szám
(S^^ÚZEUMI J^ÍRLEVÉLJ® ban, A répáshutai fiatalság életmódja és társas élete, A Palócföldi fiatalság társas élete és szórakozásformái, Dramatikus játékok Bekölcén), illetve a gyűjtéshez viszonyított jelen jelesnapi szokásaihoz kapcsolódik (Asszonyok farsangja. Parádsasvár, 1983). A harmadik egység a 20. század végének folklórjelenségeit, illetve olyan területeit érinti az életmódnak, szokásoknak, melyek korábban kívül estek a néprajzi érdeklődés határán (Halottas búcsúztatók Borsodbótáról és Upponyból, „Karácsonyi Álmok.” avagy: a Don-kanyari pusztulás előérzete egy népies füzetben, Feliratos falvédők Nagyrédéről, „Eger borát idd, jó barát...!” Heves megyei adatok a turizmus és az úti emléktárgyak kérdéséhez). Logikus szerkesztéssel egybefűzött, gazdag és korrekt jegyzetapparátussal, irodalomjegyzékkel ellátott kötet, mely így együtt tartalmazva a sok helyen, időben is szétszórva megjelent tanulmányokat nagyobb olvasókörhöz is eljuthat. Vida Gabriella Műtárgyvédelem, restaurálás QM?- QsfiiestewdeyyeA. üzletében minden igényt kielégítő porfestéket (pigmentet) kedvező áron aranyozó és restaurátor anyagodat és eszközöket árusít. Megrendelés alapján gépek és műszerek beszerzését vállaljuk- Az új anyagokból és technológiákról széleskörű tájékoztatást nyújtunk- Nagyobb mennyiségűi vásárlás esetén árengedményt adunk-Cím: Budapest VIII. Baross u. 41. (bejárat a Mária utca felől) Tel/Fax: 267-46-32 Nyitvatartás: 9-17 óráig Rálőttek, de nem sérült meg! - Egy korosán is délceg fakatona élete Móra Ferenc Múzeum Kilencven évvel ezelőtt -1915-ben - a szegedieket a világháborúban harcoló katonáik sorsa foglalkoztatta leginkább. Az otthon maradottak a maguk szerény eszközeivel igyekeztek segíteni a fronton lévőket. Ekkoriban szerte Európában fából faragott, honvédeket megjelenítő szobrok készültek. Az alkotásokat a városok főterén helyeztek el. Fémszögeket lehetett vásárolni s ezeket a fa katona testébe verték bele, szorosan egymás mellé. Az így összegyűjtött pénz a sebesültek gondozását szolgálata A Móra Ferenc Múzeum Történeti Évkönyvének napokban megjelent egyik tanulmányából megtudhatjuk, Szegeden is készült egy 208 centiméteres fahonvéd. A szögekből befolyó összeget katonai szanatórium fölállítására fordították. 20000 szög beverésére volt lehetőség. Egy darab 1 koronába került. Sokat mondó tény, hogy közel sem került a szoborba húszezer szög, csak néhány ezer. A gyűjtést követően a fakatonát a múzeumban helyezték el. A korabeli hagyomány szerint számos édesanya vélte fölfedezni a szoborban saját elhunyt katonafiát. Tömörkény István egyik tárcájában leírja, egy idős falusi asszony is ily módon járt a múzeumba, időről-időre meglátogatva a szobrot. Kisírta magát, majd távozóban visszanézett és így szólt: „A gyüvő hétön mögint begyüvök a fiamhoz.” A fából készült honvédőt nagy tisztelet övezte - egészen 1945-ig. Az új politikai kurzus, mint az előző rendszer ideológiai tartozékát háttérbe szorította. A fakatona a múzeumi munkatársak belső közlekedését szolgáló csigalépcső aljába került. Egy idő után pedig egy vászonfüggönnyel ezt is eltakarták. A múzeumi legendárium tudni véli, hogy a 70-es években éjjeliőri szolgálatot teljesítő nyugdíjas rendőr, aki büszkén hirdette, hogy éjszakai szolgálatában nem fél, mert vele van hajdani szolgálati pisztolya is, egy alkalommal „kalandba” keveredett a fakatonával. A történet szerint éjszaka a folyosón szokásos ellenőrző kőrútján végighaladva, a rossz világítás közepette úgy vélte, mintha valaki mozogna a csigalépcső aljában. Fölszólítására az ismeretlennek vélt személy nem reagált és mivel a nyári időszak miatt az épületben több helyen nyitva lévő ablak révén a fakatonát félig eltakaró vászon a huzatban meglebbent, ezt az éjjeliőr az ismeretlen támadásának jeleként értelmezte és pisztolyával rálőtt. így a fakatona kapta a lövést. Eddig a történet, amelyet az 56
