Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2005 (26. évfolyam, 1-12. szám)
2005-12-01 / 12. szám
m^úzEUMi Hírlevél J© ELLENTÉTEK SZINTÉZISE - Konecsni György plakátművészete (1932-1948) Magyar Nemzeti Galéria, D épület III. emelet 2006. március 12-ig. Konecsni György korának meghatározó művésze volt. A magyar vizuális kultúra emblematikus alkotásaivá váltak az 1930-as években készült idegenforgalmi és kereskedelmi plakátjai, akárcsak 1945 és 1948 között készült háborúellenes és választási plakátjai. A reklámgrafika műfajában „tízezrek számára közvetítette a harmincas évek korszerű törekvéseit, a Bauhaus tárgyilagos formáit, a szürrealisztikus társítások meglepő vizuális eredményeit, később az oldott, kalligrafikus vonalvezetést, vagy a lényegre koncentrált geometrikus formákat. S közben nem maradt csupán tolmács, az egyetemes áramlatokat a plakát nyelvén átköltött műfordító. Budapest képére gyúrt mindent, ami a keze ügyébe került, a képekhez hozzáadta a társadalmat, a történelmet, a szó legnemesebb értelmében közhellyé, szállóigévé avatta a vizuális kifejezés új eszközeit.” (Pemeczky Géza) Konecsni György Rudnay Gyula növendéke volt. A mesteréhez hasonlóan az eszmei tartalom közvetítésére törekvő tanítvány számára azonban nem jelentett konfliktust a reklámgrafikára való áttérés. Ezen a területen olyan példákból táplálkozhatott, amilyeneket a Kassák Lajos, Berény Róbert és Bortnyik Sándor által Magyarországra plántált Bauhaus-hagyomány teremtett. Konecsni és nem kis mértékben az ő hatására nemzedéktársai vették át a stafétabotot és tették meg a lépéseket az érzelmeket közvetítő, narratív vagy szimbolikus elemeket tartalmazó plakát felé. Az alapvetően modern felfogás megtartása mellett ők vezették be a plakátművészetbe a folklór és a klasszikus művészet elemeit. Konecsni első nagy sikereit az idegenforgalmi plakát területén aratta, mely az 1930-as évek elejétől kezdve egyre nagyobb szerepet kapott. Jól érvényesül ebben a témakörben biztos kompozíciós készsége, érzéke a finom színhatásokhoz. 1935 körül kereskedelmi plakáttervei a konstruktív irányvonal bűvöletében készültek. Több műve az 1930-as évek európai reklámművészetében jelentkező új tendenciákkal összhangban született meg. Az 1920-as évek montázsszerű megoldásai és absztrakt elemei a szürrealizmus asszociatív szemléletével és a metafizikus festészet hatásaival keveredtek. Ebben a szellemben bontakozott ki Konecsni munkásságának izgalmas fejezete 1945 és 1948 között, mely rendkívül nagy hatással volt kortársaira. Kiállításunkon a mai nemzedékek számára ismeretlen munkákkal találkozhat a közönség, mintegy betekintve a művész műhelyébe. A kinyomtatott és utcán megjelent művekkel együtt a művész műtermében fennmaradt megfestett terveket és ötleteket is kiállítunk, melyek pályázatra vagy kiállítási célból készültek. A Konecsni György plakátművészetét bemutató tárlat a grafikai kamarakiállítások sorozatának hatodik darabja. A kiállítást ár. Bakos Katalin és Zsákovics Ferenc rendezte. Szöveg és képek letölthetők: www.mng.hu Sajtószoba További információ: bakos.katalin@mng.hu, mng@mng.hu Szecesszió Európában Budapesti Történeti Múzeum, Budavári Palota E épület 2005. november 21 - 2006. január 9. A 20. század hajnalán új művészeti mozgalom indult fejlődésnek számos európai városban. Az új stílust számos névvel illették: szecesszió, art nouveau, Jugendstil, Nancy-i iskola, modernizmus... Gyökerei a szóban forgó időszakban, Európában lezajlott társadalmi-gazdasági változásokba nyúlnak. Az iparosodás fejlődésével a gyártási módszerek is megváltoztak: a mesteremberek munkáját a tömeggyártás váltotta fel. Az árak csökkentek, a termékek hozzáférhetőbbekké váltak, robbanásszerűen nőtt a fogyasztók száma. Ez az „ipari forradalom” a társadalom szerkezetét is megváltoztatta. Óriási létszámú munkásosztály jelent meg, a kiemelkedőben lévő nagypolgársággal és középosztállyal együtt. A tömegtermelés fejlődése főként a középosztálynak kedvezett, míg az egyedi darabok vásárlása továbbra is a leggazdagabbak kiváltsága volt. A szecesszió egyszerre funkcionális és dekoratív is akart lenni, művészileg megformálná kívánták tenni a hétköznapi használati tárgyakat /hamutartó, karosszék, kerámiaedények/ is. A művészek alkalmazták a megjelenő új anyagokat és technikákat. A századfordulón az új stílus mind az állami, mind a magánszektorban folyó építészeti tevékenység minden szektorát elérte, elsősorban a bankokat, iskolákat, áruházakat, de a lakóházakat is. 1999-ben tizennégy európai város hálózatot hozott létre, hogy tanulmányozzák, megóvják és felhívják a figyelmet szecessziós örökségünkre. 367
