Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2005 (26. évfolyam, 1-12. szám)
2005-11-01 / 11. szám
m^TúZEUMI ^ÍRLEVÉL^J dalmi apparátussal való megterhelése is: részben a téma iránt mélyebben érdeklődők további magyarázatokkal való ellátása, részben a felvetett értelmezési lehetőségek és állítások tudományos-szakmai hátterének alátámasztása érdekében. Múzeumi füzet gyermekeknek Foglalkoztató füzet a Thorma János Múzeum állandó kiállításához. Összeállította: Árendás Rozália és Szakái Aurél. Kiad.: Thorma János Múzeum, Kiskunhalas, 2005. 13 p. ill. A múzeum és az iskola együttműködését van hivatva szolgálni ez a szép képekkel és rajzokkal illusztrált kiadvány. A hátlapján olvasható a gyerekeknek szóló ajánlás, melyben a kötet készítői abban bíznak, hogy a gyerekek miután figyelmesen végignézik a múzeum kiállításait és megoldják a múzeumi füzetben találhatójátékos feladatokat, szórakozva új ismereteket, nemcsak néznek, hanem látnak is, továbbgondolkodásra késztetik őket. Ezt a kiadványt megtarthatják a gyerekek és esetenként még az iskolai tanórákon is felhasználhatják a benne lévő képeket, ismereteket. Mit is találunk ebben a füzetben? Van benne a múzeumról egy alaprajz, ahova be tudják illeszteni a gyűjtemény egy-egy jellegzetes tárgyát., egy ún. „számkövető'', a számok összekötésével egy szobor képe bukkan elő, színező, betühalmaz, anyagvizsgáló, a különböző képek játékával a látottakat idézhetik fel újra. Nagyon jó ötlet a múzeum műtárgyaiból készült memóriajáték, ami társasjáték is egyben. A kiadvány jó példa arra, hogyan lehet a múzeum nyújtotta értékeket a fiatal látogatókkal játékos formában megismertetni, megszerettetni. Bárcsak sok hasonló kezdeményezés születne, hiszen tudjuk gyorsan változó világunkban a múzeumok értéke örök és állandó. Pollack Mihály (1773-1855) Kiállítás a Budapesti Történeti Múzeumban 2005. június 10. - augusztus 30. A katalógus szövegét írta: Basics Beatrix. Kiad.: Budapesti Történeti Múzeum, Bp., 2005. 48 p. ill. A százötven éve elhunyt építésznek állított emléket a múzeum, amikor általa tervezett épületek-többségében - eredeti terveinek bemutatásával járultak hozzá különleges, sokoldalú életművének bemutatásával. Talán a korszak - XIX. század eleje - egyetlen más építészének sem olyan gazdag az életműve, mint Pollack Mihályé. Épületeinek külsejét, szerkezetitechnikai megoldásait, tervét, díszítését nyomon követve fejlődésének útja pontosan végigkövethető. Az általa tervezett épületek túlnyomó része ma is áll, s legjelentősebb műemlékeink közé tartoznak. Az épülettervek jelentős része közgyűjtemények féltett kincsei: az Országos Levéltár, vagy Budapest Főváros Levéltára mellett egy csaknem félszáz darabos tervanyag a Budapesti Történeti Múzeum Kiscelli Múzeumának Építészeti Gyűjteményében maradt fenn. A kiállítás ezek szinte mindegyikét bemutatja, s ez annál inkább is fontos, mert a legnagyobb részüket még soha nem látta a közönség, sőt a szakemberek számára is újdonságot jelentenek. Néhány esetben nem tudták az eredeti terveket kiállítani - vagy azért mert nem is léteznek már, vagy pedig megszerzésük, bemutatásuk - főleg műtárgyvédelmi okokból - nehézségbe ütközött. Ami látható, az így is különleges, s talán hozzájárul a százötven éve elhunyt építész különlegesen értékes és sokoldalú életművének teljesebb megismertetéséhez. A kiállításhoz kapcsolódó katalógusban az egyes épületek létrejöttének körülményeiről, rövid történetéről olvashatunk, valamint láthatjuk az épületekről készült korabeli rajzokat, tervrajzokat. Aquincum A BTM Aquincumi Múzeumának ásatásai és leletmentései 2004-ben. Szerk.: Zsidi Paula. Kiad.: Budapesti Történeti Múzeum, Bp., 2005. 256 p. ill. A BTM Aquincumi Múzeumának valamint Ős- és Népvándorláskori osztályának 22 régésze 85 helyszínen végzett régészeti munkát, melyek csaknem mindegyike a fővárosban folyó beruházásokhoz, építkezésekhez kapcsolódott. A régészeti feltárások eredményeit a gyűjteménybe került jelentős mennyiségű (800 láda) leletanyag is jelzi, azonban valódi értéket képvisel a főváros történetére, topográfiájára vonatkozó számos új adat, felfedezés is. Elsőként emeli ki a kőérberki lakópark építéséhez kapcsolódó feltárást, mely kiterjedését tekintve alighanem az ország legnagyobb magánberuházáshoz köthető régészeti munkája. A középkori Kána falu eddig feltárt több mint 30 hektáros területén az ásatások igazolták, hogy a településre alkalmas területet a középkor előtti időszakban több őskori kultúra és a népvándorláskor avar megtelepülői is használták. A másik szenzációs eredményt a csepeli szennyvíztelep építését megelőző ásatása hozta. A kelta telep egyik temetkezéséből 356
