Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2005 (26. évfolyam, 1-12. szám)
2005-11-01 / 11. szám
©Múzeumi Hírlevél most látható az „Aqua Romana - emberi technika, isteni kutak" című kiállítás. A látogatók betekintést nyerhetnek a római víznyerés, vízellátás és vízvezeték építési tervekbe, számítógépes modellezéssel mutatják be, hogyan vitték a vizet a lelőhelytől a vízfelhasználásig. Ugyancsak ebben az épületben a nemzeti könyvtár mellett látható egy numizmatikai gyűjtemény is, valamint a múzeum kertjéből megközelíthető Altamira barlang másolata, ahol a híres őskori barlangfestmények másolata látható. A Villahermosa-palota fogadta be Madrid második legfontosabbnak tartott gyűjteményét, a Thyssen-Bornemisza Múzeumot. A Thyssen- Bornemisza család tulajdonából került át ez a 800 darabból álló gyűjtemény. A második emelettől lefele haladva időrendben láthatók a XIII-XV. századi olasz mestereken, a gótikus festészeten, a németalföldi mestereken át az itáliai, holland, flamand, francia és angol festők alkotásai, majd a XIX. századi európai irányzatok legjobbjai. Gazdag expresszionista gyűjtemény mellett korunk festészeti irányzataiból is sok képet láthatunk. A földszinten rendezik az időszaki kiállításokat, itt található a múzeumi bolt és kávézó is. Zsófia királyné Művelődési Központ ad helyet 1986 óta a kortárs művészetnek. A központban nagyszabású időszaki kiállítások mellett a második és negyedik emeleten a múzeum saját gyűjteményét állítja ki időrendi sorrendben művészekre, illetve iskolákra bontva, Itt gyűjtötték össze a 20. századi spanyol avantgárd nagyjainak (Picasso, Dali, Joan Miro és Juan Gris) főbb műveit. A múzeumot hétköznap este kilenc óráig látogathatják, a nagy érdeklődést mutatta, hogy este fél nyolckor is még kígyózó sorok vártak a bejutásra. A Szent Ferdinánd Királyi Szépművészeti Akadémia Múzeuma a vagyonos baszk bankár megrendelésére épült 1710-ben. Azóta többször átépítették, ma akadémiai intézmények és a spanyol mesterek remekeit bemutató gazdag gyűjteménynek ad otthont. A Nemzeti Iparművészeti Múzeum Santona hercegnője XIX. századi, azóta kibővített palotájában kapott helyet az 1948-ban alapított iparművészeti tárlat. A ma már ötszintes épület korszakokra bontva mutatja be az elmúlt századok szebbnél szebb dísz-, lakberendezési és használati tárgyait. Láthatunk itt berendezett lakószobákat és konyhákat, de betekintést nyerhetünk a spanyol porcelán- és üveggyártásba is. A keleti tárgyak mellett a múzeum másik érdekessége a legyezőgyűjtemény. A múzeum időszaki kiállításán az 1880-1940 között készült osztrák és cseh üvegekből láthatjuk a legszebb darabokat. A múzeumok mellett még kell szólni a nagy Szent Ferenc templomról, ami Madrid művészi értékekben leggazdagabb temploma, ugyancsak a fővárosban található a világ egyik legnagyobb, legismertebb Kocsimúzeuma. A csodálatos hintók mellett a falakon korabeli metszetek, nyergek, a vitrinekben kengyelek és lovaglóruhák láthatók. A Királyi Palotában, a spanyol uralkodók madridi rezidenciájában az építészeti értékek mellett látható a páratlan gazdag bútorzat, festmények, faliszőnyegek és hangszerek gyűjteménye. A palota oldalszárnyában látható a Királyi Fegyvertár, Európa második legnagyobb fegyvergyűjteménye, a Királyi Gyógyszertár, amely az egykori Botica (patika) tárgyait, eszközeit mutatja be. Sárközy Gabriella Múzeumok határok nélkül Európa művésztelepei: Nagybánya A kiállítás helyszíne: Művészet Malom, Szentendre Látogatható: 2006. január 15-ig A szentendrei MűvészetMalom új vállalkozása Európa művésztelepeinek bemutatása. Az intézmény a Szentendre Művészetéért Közhasznú Alapítvánnyal közösen több éves kiállítás sorozatot tervez. A kiállított kb. 100 műalkotás a Nagybányai Megyei Múzeum gyűjteményében fellelhető Nagybányai Festőiskola anyagából került kiválasztásra, kiegészítve a Magyar Nemzeti Galériában található művekkel. A válogatás elsődleges szempontja volt, hogy a Nagybányai Művésztelep 1896-tól kezdődő évtizedeinek története egyenletesen és hitelesen rajzolódjon ki. Ilyenformán sikeresen megvalósulhat az a régi álom, amely sem az 1996-ban Budapesten és Nagybányán, sem az 1999-ben Bukarestben megrendezett Nagybánya-kiállításokon nem valósulhatott meg, azaz hogy a két gyűjtemény (a Magyar Nemzeti Galéria és a Nagybányai Megyei Múzeum) fontos darabjai végre egymás mellett szerepeljenek. A válogatásnál fontos szempont volt, hogy az alapítók nemzedéke (Hollósy, Ferenczy, Thorma stb.) nagy számban legyen képviselve. A válogatás kiegészül néhány két világháború között született művel (Aba- Novák Vilmos, Boldizsár István, Orbán Dezső stb.), mivel rajtuk jól tanulmányozható a korábbi tendenciák 346
