Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2005 (26. évfolyam, 1-12. szám)
2005-11-01 / 11. szám
©i^íúzeumi Hírlevél J© építő Schulek Frigyes tervei mellett határoztak. A beérkező pályázatokat, a meg nem valósított építészeti terveket utána közgyűjteményben helyezték el. A hosszú évtizedek során azonban majdnem az enyészeté lettek a páratlan dokumentumok. Egy a múlt darabjainak megőrzése iránt elkötelezett szakember mentette meg a terveket az utókornak, így a most kiállított tervrajzok által képet kaphatunk arról, hogy milyen is lehetett volna a székesegyház, ha a döntéshozók éppen egy másik pályázat mellett állnak ki. A Szent Dömötör templomról szóló fénykép kiállítás emléket állít ennek az egykoron létező szegedi épületnek, amely két évszázadon át szolgálta a híveket. M.K. Új állandó kiállítások A modern művészet új állandó kiállításai a Szépművészeti Múzeumban Az ősz végétől új helyeken, eddig raktárban lévő festményekkel kiegészítve, új koncepció szerint átrendezve látható a Szépművészeti Múzeum Modern Gyűjteménye. A Régi Képtár anyagának folytatásaként, illetve lezárásaként, három nagy teremben és hét kabinetben kap majd helyet a XIX. század festészetének az a vonulata, amely a művészet tradicionális fejlődéstörténetéhez illeszkedik. Ez a francia impreszszionizmussal záródó, többek közt Monet, Courbet, Manet, Cézanne, Pissarro alkotásait bemutató kiállítás novemberben tárul a közönség elé. Önálló egységként azonban már szeptember 27-től látható a „Művészet a századfordulón” című összeállítás, amely a XIX. század végének és a XX. század elejének új művészeti törekvéseit reprezentálja. A most átépített termekben egyrészt a posztimpresszionista művészek alkotásait, másrészt a szimbolista-szecessziós reformmozgalmakhoz köthető művészek festményeit láthatják az érdeklődők. Az itt bemutatott időszak éppen egybeesik a Szépművészeti Múzeum 100 évvel ezelőtti megalapításának korával, amikor a hazai kultúrpolitika egyik fontos célkitűzése a modern képzőművészeti gyűjtemény megteremtése volt, ezért a korszakból meglehetősen bő választék áll ma az intézmény rendelkezésére. A kiállítás a nemzeti ismertetőjegyek helyett a kontinens különböző részein megnyilvánuló hasonló művészi elképzeléseket hangsúlyozza. A tematikai egységekre épülő válogatásban így egymás mellé kerülhettek a kor francia nagymesterei - Paul Gauguin, Pierre Bonnard, Maurice Denis, Auguste Rodin - a más nemzetbeliekkel, mint Arnold Böcklin, Franz von Stuck, Giovanni Segantini, Fernand Khnopff, Axeli Gallén-Kallela. Az új tér lehetőséget ad eddig kevéssé látható, raktárban őrzött kiváló alkotások bemutatására is, mint az olasz Medardo Rosso vagy a finn Pekka Hahnen és Yryö Liipola, valamint Rippl-Rónai József Petrovics Eleket és Meller Simont ábrázoló, nemrég letétbe átvett kettős arcképe. A kiállítás egymás után következő tematikus egységei: „Mitológia", „Arcok", „Zsáner-idill” és „Tájak". Az utolsó terem időről-időre megújuló összeállításban a kor grafikai anyagából nyújt válogatást, az első alkalommal Henri de Touhuse-Lautrec és Alphonse Mucha plakátjaiból, kiegészítve Walter Crane mozaiktervével. Az új kiállítás kurátora: Tóth Ferenc. Múzeumok mindenkinek Múzeumpedagógiai Évnyitó 2005 Művészetek Palotája Budapest, 2005. október 26. Tavaly a Magyar Természettudományi Múzeum új szárnyában hangzott el az ígéret, hogy 2005-ben, egy új múzeumépületben kerül majd sor a Múzeumok Mindenkinek Program évnyitójára. 2005. október 26-án a fenti ígérethez híven a Ludwig Múzeum - Kortárs Művészeti Múzeum adott otthont az eseménynek, az intézmény új otthonában, a Művészetek Palotájában. A szakmai programról szóló részletes beszámolónkat - amely két témakört ölelt fel: „A kortárs művészetpedagógiáról” és „Együttműködési formák a múzeumok életében" - decemberi számunkban részletesen olvashatják, ám addig is hírt adunk két díjátadásról, amelyre a Múzeumpedagógiai Évnyitón került sor. A Múzeumpedagógiai Nívódíj átadása A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Múzeumi Főosztályának szakmai díjára - amelyet ebben az évben, a pályázati kiírás értelmében, a legjobb 336
