Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2005 (26. évfolyam, 1-12. szám)
2005-11-01 / 11. szám
m^TúzEUMi Hírlevél J© Budapest XVI., társasház a New York-i Modern Művészeti Múzeum (MoMA) kertjének is állandó látványosságai. Gaston Lachaise munkái ritka vendégnek minősülnek az Egyesült Államok határain kívül, hiszen Európában eddig mindössze három helyszínen, Párizsban, Londonban és Rómában kerültek bemutatásra. Lachaise munkásságának egyedülálló sikerét jelzi egyebek mellett az a tény, hogy (53 évesen) ő volt az első olyan művész, akinek munkáit a New York-i Modern Művészeti Múzeum (Museum of Modern Art), a világ legjelentősebb modern művészeti múzeumaként ismert MoMA még a művész életében kiállította. Lachaise azóta is tartó népszerűségére utal továbbá, hogy Bili Clinton elnöksége idején felesége, Hillary Clinton a Fehér Ház kertjébe a művész egyik szobrát vásárolta meg. Lachaise 23 évesen hagyta el - mint később kiderült, örökre - Franciaországot, és költözött az Egyesült Államokba, hogy legfőbb múzsáját és szerelmét, Isabelt a tengeren túlra is kövesse. Általában a nőiesség, de azon belül is konkrétan „A Nő” ábrázolása teljes munkásságára kihatott. Isabelhez, későbbi feleségéhez fűződő viszonyát a következő szavakkal jellemezte: „Ő az elsődleges inspiráció, aki felébresztette vízióimat, és a legfőbb hatás, amely irányította energiáimat. Teljes művészi pályafutásom hivatkozási pontjául szolgál A NŐ.” A tárlat magyarországi rendezője/erger Krisztina, az amerikai kurátori feladatokat pedig Paula R. Hornbostel látta el. A kiállításhoz kapcsolódóan a múzeum csütörtökönként rendkívüli, este 10 óráig tartó nyitva tartással és „A Nő” témájához kapcsolódó társművészeti (tánc, előadó est, koncertek, stb.) programokkal igyekszik teljessé tenni az őszi estéket. Az előadások részletes programja a www. szepmuveszeti.hu oldalon olvasható. SZENTENDRE Triznya Mátyás (1922-1991) emlékkiállítása Szentendrei Képtár 2005. október 14. - november 20. „Triznya Mátyás már ötéves korában elhatározta, hogy festő lesz. Az elhatározást tett követte, ahol egy kis felületet talált a budai Hegyalja úti lakásban, azt telefirkálta, egyelőre csak absztrakt stílusban. A szülők ezek után kénytelenek voltak színes krétákat és festékes dobozt ajándékozni neki. A karrier következő állomása a pesti Váci utcai piarista gimnázium, ahol a tananyagot elhanyagolva, most már az egész iskola örömére „Matyi" művésznéven befutott „festő” lett. A gimnázium másik büszkesége Pilinszky János volt, aki az év végi ünnepségen verseivel szerepelt, ugyanakkor Matyi az év folyamán festett képeit állította ki. Triznya bácsi, a finom, úri lábbelik mestere a piaristák szomszédságában a világhíres Váci utcai cipőboltot fiára akarta hagyni. Az üzleti szellem erősítésére a közgazdasági egyetemre küldte, de Mátyás már akkor is az önálló cselekedetek embere volt. Nem akarta megbántani apját és ezért csak titokban iratkozott be a Képzőművészeti Főiskola grafikai osztályára, Varga Nándorhoz. Akkoriban ismerkedett meg kedvenc festőjének lányával, Szőnyi Zsuzsával, aki viszont a bölcsészkaron tanult. Máig sem derült ki, hogy a nagy festő vagy a lánya gyakorolt-e rá Budaörs, Városháza 334
