Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2005 (26. évfolyam, 1-12. szám)
2005-10-01 / 10. szám
©Múzeumi JTírlevélj© polgármesterek, osztályvezetők, tanácsnokok tolmácsolásában. A szakmai találkozás mellett a szervezők gondoskodtak kiegészítő kulturális programokról, városnézésről is. Erre az alkalomra elkészül a Munkácsy Mihály Múzeum Néprajzi osztálya által rendezett „Csabai hagyományos disznóvágás’' című kiállítás is. Mikics Adóm / Új kiadványok Magyar kastélylexikon 6-7. kötet Csongrád és Jász-Nagykun-Szolnok megye kastélyai és kúriái. Kiad.: Fo-Rom Invest, 2005 Augusztus elején megjelent a Magyar Kastélylexikon-sorozat legújabb, Csongrád és Jász-Nagykun- Szolnok megye kastélyait és kúriáit bemutató 6-7. összevont kötete. A sorozat megyénkénti bontásban dolgozza fel az ország valamennyi kastélyát és kúriáját történeti, művészettörténeti, építészettörténeti és családtörténeti szempontból. A szerző, dr. Virág Zsolt 2000-ben jelentette meg a sorozat első kötetét, a Pest megyei nemesi lakóépületeket feldolgozó kiadványt, majd Bács- Kiskun, Fejér, Komárom-Esztergom és Vas megye következett. (Érdekes, hogy a kötetek anyagát képező jelenleg is álló épületek mintegy egynegyede élvez csak műemléki védettséget. A nem védett kastélyok, kúriák 45%-áról még soha semmi nem jelent meg nyomtatásban, további 30%-áról pedig alig valami.) A hiánypótló sorozat közismertségét és keresettségét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy az első három kötet több kiadást is megélt már. A Magyar Kastélylexikon-sorozat jelentősége, hogy elsőként kísérli meg számba venni, és alapkutatási jelleggel feldolgozni a magyarországi kastélyokat, kúriákat, egyelőre lexikális tömörséggel, a legfontosabb adatokra szorítkozva. A szócikkek minden épület esetén egységes felépítést követnek. Tartalmazzák a műemléki védettség tényét, az építtető család (rövid) történetét, a kastély vagy kúria építéstörténetét, az épület birtoklástörténetét (az egymást váltó tulajdonos családokat időrendben családtörténeti adatokkal), az épület esetleges átalakításának, kibővítésének adatait, a rezidencia művészettörténeti leírását. Továbbá az épület 1945 utáni sorsát, jelenlegi hasznosítását, a parkra vonatkozó alapinformációkat, a műemléki helyreállítás időpontját, menetét, eredményét, egy-egy érdekes korabeli történetet a híres tulajdonosokról, híres vendégekről, valamint az adott település turisztikai látnivalóit. A Kastélylexikon kiemelten foglalkozik a műemlékileg védett, valamint a műemléki védelemre méltó, de még nem védett épületekkel. A kastélyokat, kúriákat több száz mostani állapotot ábrázoló színes (légi és földi) fénykép, valamint a régebbi állapotot bemutató (többnyire elsőként publikált) archív felvétel illusztrálja. A kötetek, az álló épületek mellett, külön fejezetben a lebontott kastélyokat, kúriákat is számba veszik. A könyv végén kastélytúrákat ajánló térkép valamint sokféle melléklet és mutató (névmutató, helytörténeti irodalom, válogatott irodalom) található. Az egyes épületekre vonatkozó legfontosabb forrásokat táblázatos rendszer tartalmazza. Ízelítőként néhány adat és érdekesség a frissen megjelent kiadványból: A 6. kötetben szereplő Csongrád megye mai területén - amely az egykori Csongrád, Csanád és Torontál vármegyék egyes részeiből áll - a török hódoltság után nagy kiterjedésű uradalmak alakultak ki, amelyek a megye legnagyobb részét lefedték. Ennek köszönhető, hogy Csongrád megyében az uradalmak központjában jelentős kastélyépületeket emeltek a főnemesi családok (elsősorban a gróf Károlyi és az őrgróf Pallavicini famíliák). A kúriaépületek száma azonban itt viszonylag csekély, mivel a köznemesség csak az egykori Csanádi és torontáli részeken jutott birtokokhoz. A megye egykori nemesi rezidenciáinak a száma 59, ebből 12 kastély és 47 kúria. Napjainkban az épületek közül már csak 39 áll, ebből 10 élvez műemléki védettséget. A megye legjelentősebb épületei a derekegyházi Károlyi-kastély, a kiszombori Rónay (Jenő)-kastély, a nagymágocsi Károlyi-kastély, az ópusztaszeri Pallavicini-kastély és a szegvári - vármegyeházaként is használt - Károlyi-kastély. Csongrád megyében a Kaplony nemzetségből származó gróf Károlyi család rendelkezett a legtöbb kastéllyal és kúriával, szám szerint tizenhárommal, az olasz eredetű őrgróf Pallavicini famíliának tizenkettő, a köznemesi Návay családnak nyolc rezidenciája volt. Csongráddal ellentétben a 7. kötetben feldolgozott Jász-Nagykun-Szolnok megye mai területén döntően kisebb, középnemesi birtokok alakultak ki, ennek köszönhetően nagyon sok kúria épült. A megyebeli egykori nemesi rezidenciák száma 257 - ez csaknem megegyezik a Fejér megyeiek számával -, ebből 23 kastély, és 234 kúria. Döbbenetes azonban a lebontott épületek aránya. A felmérések szerint a kastélyok, kúriák közül napjainkban már csak 109 307
