Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2005 (26. évfolyam, 1-12. szám)

2005-10-01 / 10. szám

ш ©§>5fúZEUMI ^ÍRLEVÉL J© ból érkezett Magyarországra. A szegedi múzeum munkatársai büszkék, hogy ők is hozzájárulhattak a Honfoglalás című festmény kölcsönadásával a tárlat sikeréhez. A most Szegedre visszatérő festményt Mun­kácsy Mihály 1892-93-ban készítette. A múzeumba 1895-be került. Személyesen a művésztől vették meg az alkotást. Az utóbbi évtizedekben a kép színei enyhén megkoptak, így a Magyar Nemzeti Galéria munkatársai vállalták, hogy a kölcsönadásért cserébe a XXI. század kívánalmainak megfelelően restaurál­ják a művet. Ez meg is történt, így a múzeumban a nagyközönség már egy megújított Munkácsy-fest­­ménnyel találkozhat. M.K. Szellemi családfa Az Országos Műszaki Múzeum és a Magyar Szabadalmi Hivatal közös kiállítása 2005. szeptember. 14. - 28. Az Országos Műszaki Múzeum a Magyar Szabadalmi Hivatallal közösen, a Hivatal Konferenciatermében kiállítást rendezett a Fizika Éve alkalmából. A kiállítás vezérfonalát egy olyan, képzeletbeli családfa alkotta, melyben a rokonsági szálakat a szo­kásos szülő-gyermek viszonyok helyett a magyar fi­zikusok nagy családjának tanár-tanítvány kapcsolatai képezték. Ahogy egy család ősapjának és ősanyjának születnek gyerekei, unokái és a családi „örökséget" egyre nagyobb létszámmal tovább hordozó déd­unokái, úgy öröklődik egy-egy nagy tanáregyéniség szelleme tanítványaiba, majd tanítványain keresztül úgy sokasodik szellemi leszármazottainak száma. A kiállítás ennek szellemében azt mutatta be, hogy mi­képpen fejlődött, burjánzott, hozott egyre több ágat az a képzeletbeli családfa, mely néhány XIX. századi nagy tanáregyéniségtől а XX. század Nobel-díjas tudósaihoz és korszakalkotó feltalálóihoz vezetett. Bár mint minden családfa, ez is visszavezet­hető a letűnt idők homályába, de a régmúlt egyik kiemelkedő tanárszemélyisége sem hatott olyan gyümölcsözően tanítványaira, mint а XIX. század két nagy géniusza: Jedlik Ányos és Eötvös Loránd. Ezért a „szellemi családfa" Jedlik korosztályával kezdődött, és mintegy négy mester-tanítvány „generáción” át, követte kibontakozását. E „családfa" segítségé­vel szemléletesen nyomon lehetett követni, hogy miképp sarjadtak alaptudományi eredményekből hasznosítható ötletek, találmányok, szabadalmak, majd a találmányokból az emberek hasznát szolgáló eszközök, berendezések, ill. ezeket gyártó hatalmas ipari vállalatok. A „szellemi család" - akárcsak egy valódi csa­lád - sokarcú: vannak köztük kísérletező fizikusok, vannak szigorúan csak a matematikai fizikát űzők, vannak diploma nélküli ügyes és egész iparágakat megalapozó technikusok és önálló tudományos babérokat nélkülöző, de nemzedékek gondolkodását formáló tanárok. A kiállítás bemutatta e személyek „rokoni” kap­csolatait, arcképeit, munkásságuk rövid összefoglalását, valamint a tevékenységükhöz kapcsolódó műtárgyakat, könyveket, fotókat, melyek valamennyi darabja az Or­szágos Műszaki Múzeum megfelelő gyűjteményéből származik. Láthatók voltak továbbá a Magyar Szabadal­mi Hivatalban őrzött szabadalmi leírások másolatai. A kiállítást prof. dr. Patkós András akadémikus, az Eötvös Loránd Fizikai Társulat elnöke nyitotta meg, üdvözlő szavakat mondott Kócziánné dr. Szent­­péteri Erzsébet, az Országos Műszaki Múzeum főigaz­gatója és dr. Bendzsel Miklós, a Magyar Szabadalmi hivatal elnöke. A megnyitót követően dr. Jeszenszky Sándor, a Magyar Elektrotechnikai Múzeum nyugal­mazott főigazgatója rövid, de igen érdekes tárlatve­zetést tartott. A kiállítást Tóth Endre és dr. Szunyogh Gábor rendezte, az igen tetszetős kivitelezést pedig a Stáb Stúdió munkatársai végezték. MÚZEUMPEDAGÓGIA Az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet múzeumpedagógiai tevékenysége Tervek, célok általában A fiatalok számára tervezett programjaink összeál­lításakor fontos szempont a múzeum és az intézet színháztörténeti, színházi jellege. A kiállításaink témájához kapcsolódó foglalkozásokkal elsősorban a magyar színháztörténet megismertetése, egyfajta színházi látásmód kialakítása, végső soron a színház megszerettetése a célunk. Lehetőség van folyamatos műhelymunkára. A tapasztalat szerint ez havi 1x2-3 órás, a tanévhez kapcsolódva évi 7-8 foglalkozást jelent. Továbbá az érdeklődő csoportok részt vehetnek egy-egy alka­lomra szóló programokon is. Az iskolai csoportok mellett családok számára is szeretnénk tágítani a lehetőségek körét. A múzeum történeti, színházi, művészeti jellege lehetőséget teremt arra, hogy egyszerre szó­303

Next

/
Thumbnails
Contents