Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2005 (26. évfolyam, 1-12. szám)
2005-09-01 / 9. szám
m^úzEUMi Hírlevél J© A szerző tanulmányának elsődleges célja az volt, hogy a 20. század második felének ipartörténetében fontos szerepet játszó üzem keletkezési körülményeinek, építésének és üzembe helyezésének, valamint szerves és kiegészítő épületeinek, fő műszaki berendezéseinek a bemutatása és dokumentálása. A kötet mindeddig az egyetlen összefoglaló jellegű munka a vasércdúsító-mű történetéről, ebből a szempontból tehát az ipartörténeti és iparrégészeti irodalomban hiánypótlónak mondható. A későbbiekben adalékul szolgálhat mindazoknak, akik Rudabánya, vagy konkrétan a vasércdúsító-mű történetével bővebben kívánnak foglalkozni. Fehér Zoltán: Mondták a régi öregek Kecel népének hiedelemvilága. Kiad.: Kalocsai Múzeumbarátok Köre, Kalocsa, 2004. 228 p. ill. (Kalocsai Múzeumi Értekezések 9. Szerk.: Romsics Imre) Kecel település múltját feldolgozó monográfia 1984- ben jelent meg először. Az elmúlt húsz évben több könyv is jelent meg, amely Kecel történetének egyegy részterületét dolgozta fel. A monográfia több fejezete is foglalkozik az itt élő emberek hiedelemvilágával, mely rendkívül gazdag és sokszínű. Fehér Zoltán, közel három évtizedes kutatómunkával gyűjtötte egységes rendszerbe az adatokat ebben a kötetben. A hiedelmek tartalmazzák a régi keceli emberek világképét, melynek segítségével beilleszkedtek a természeti és társadalmi környezetükbe. Vallásos meggyőződésük mellett ezek igazították el őket a mindennapok problémái között. A szerző egy lassan letűnő életforma hiedelemvilágát dolgozta fel érdekes, olvasmányos kötetben, amely segít minket abban, hogy még jobban megismerhessük az előttünk élőket. Bárth János: Kétvízközi népismeret Tanulmányok a Duna-Tisza közéről. Kiad.: Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezete, Kalocsa, 2005. 1239 p. ill. Bárth János a kalocsai Viski Károly Múzeum volt igazgatója múzeumszervezői tevékenysége mellett nagy figyelmet fordított a Kalocsai Sárköz történeti forrásainak kutatására. Kalocsával és a hajdan volt kalocsai szállásokkal foglalkozott már egyetemi évei alatt, figyelme fokozatosan terjedt ki a kalocsai Sárközre, végül az egész Duna-Tisza közére. Kisebb kitérőktől eltekintve Bárth János a „kétvízköze" kutatója. Itteni tanulmányából nőtt ki a Kárpát-medence egészét felölelő két összefoglaló írása a településnéprajzról és a vallási néprajzról. Az utóbbi másfél évtizedben egyre nagyobb figyelmet szentelt az erdélyi tájaknak, népcsoportoknak. E váltással nem hagyta cserben a két folyam közötti alföldi tájat, hanem megtalálta a szülőföld tanyáinak hegyi párhuzamait. A kötetben e gazdag életműből kapunk válogatást. A Kalocsai Múzeumbarátok Köre és a Viski Károly Múzeum válogatásában 64 tanulmányt és 18 újságcikket szerkesztettek egységes kötetté. Czeglédi Imre: Munkácsy Békés megyében Kiad.: Békés megyei Múzeumok Igazgatósága, Békéscsaba, 181 p. ill. (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 26. Sorozatszerkesztő: Szatmári Imre) Nincs még egy személyisége a magyar művészettörténetnek, akinek élete annyira ismert lenne a közönség előtt, mint Munkácsyé. Ez elsősorban a róla szóló regények hatásának tulajdonítható. Munkácsy Mihály élete hálás regénytéma. A gyalupadtól a világhírig ívelő pályája eleve megadja a regény vezérfonalát. S az „életrajz” megírásához Munkácsy maga is hozzájárult, amikor az 1880-as években „Emlékeim” címmel megírta gyermekkorának történetét, melyet 19 éves koráig követett végig. Gyermekkorának felidézéséhez a szakirodalom is ezt a forrást használja. Ugyanakkor a gazdagon megrajzolt gyermekkor számos kérdést vet fel, melyeknek megválaszolásához vezettek a művész életének további kutatásához. A munka nem volt hiábavaló, korabeli levéltári iratok, újságcikkek, családi levelezések is gazdagították az „Emlékeim” élményanyagát. Időben túllépve Munkácsy önéletrajzán a kutatók folytatták Munkácsy kötődésének kutatását a megyéhez, bemutatva annak forrását, vissza-visszatérését, a „hazalátogatás” emlékeit, egészen Munkácsy emlékének ápolásáig. Munkájukkal Munkácsy Mihály előtt kívántak tisztelegni az utókor hálájával és tiszteletével. Benedek Katalin: Perlrott Csaba Vilmos (1880-1955) alkotói pályájának főbb állomásai Kiad.: Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága, Békéscsaba, 2005. 111 p. ill. Békéscsaba városa e kötettel tiszteleg jeles szülöttjé-284
