Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2005 (26. évfolyam, 1-12. szám)

2005-09-01 / 9. szám

©Múzeumi J^írlevélj© Szegeden nem terjedt annyira el, így a múzeumi gyűjteményben is csak néhány darab található. A Móra Ferenc Múzeum divattörténeti gyűj­teményével nem pusztán Katkóné Bagi Éva könyvén keresztül ismerkedhetnek meg az érdeklődők, a tervek szerint ugyanis jövőre ruházati kiállítást ren­deznek a szegedi múzeum történeti kiállítóhelyén, a Fekete házban. Óratörténeti ritkaságok A régi darabok Csúry László órásmestertől kertültek a közgyűjteménybe. A múzeumban lelt otthonra a saját szabadalmú, Csúry-féle harangjáték is. A most 90 esztendős Csúry László édesapja mellett tanulta meg a szakmát. A család toronyóra műhelyében dolgozott, 1946-ban kapott mesterleve­let. Az 1949-ben bekövetkezett államosítás Csúryékat sem kímélte, gyárukat elvették. Ezzel párhuzamosan azonban idősebb Csúryt a Nehézipari Minisztérium megbízottjai keresték meg, hogy működjön közre az Állami Óragyár felállításában. A mester inkább fiát ajánlotta. így Csúry Lászlónak kellett az egykori kézigránát készítő üzemből óragyárat varázsolni. A későbbiekben a mester az ország egyik legismertebb stadion és épülethomlokzati óraszakértőjévé vált. Az ő nevéhez fűződött például a szegedi SZEOL-pálya, illetve a Népstadion hatalmas órájának elkészítése, de szerelt stadionórákat Tuniszban, Kairóban, Ber­linben és Moszkvában is. Csúry László nehéz szívvel vált meg óratörté­neti ritkaságaitól. Dr. Tóth István, történész-muzeo­lógustól megtudtuk: az átadott tárgyak között van például annak az ébresztőórának az ősdarabja, amely az ötvenes években mintául szolgált több százezer vekker gyártásához. Szintén a közgyűjteményt gaz­dagítja a saját szabadalmú Csúry-féle harangjáték. A Westminster dallamú szerkezet a hozzáértők szerint igazi ipartörténeti kuriózum. A múzeumi gyűjteménybe került darabokkal a szélesebb közönség is megismerkedhet. Az ősz fo­lyamán ugyanis a 90 éves mester tiszteletére kamara kiállítást rendeznek ugyancsak a Fekete házban. Szeged, Tisza-part - régészeti szakfelügyelet és víz alatti műszeres kutatás A régészeti munkák a Szeged Város szennyvízcsatorna­­hálózat fejlesztésének az Alsótelepi szennyvízátemelők kialakítása projekthez kapcsolódnak. A beruházó Sze­ged Megyei Jogú Város Önkormányzata, a kivitelező SZEVIÉP Rt. A munkálatok előre láthatóan július közepén indulnak, a szerződéskötés jelenleg folyamat­ban van. A megelőző régészeti kutatások elvégzését a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal írta elő. Szeged víz alatti régészeti topográfiájára vo­natkozóan nagyon kevés adattal rendelkezünk. Ezek az ismeretek levéltári és térképi forrásokon, illetve néhány víz alatti felderítésen alapulnak. A régészeti munkálatok különlegessége, hogy a beruházás sa­játosságából adódóan a feltárások komplex módon kiteljednek mind a vízparti, mind a víz alatti terüle­tek régészeti módszerű kutatására. Első lépésben egy szeizmikus radarral végzett geofizikai felderítésre kerül sor, melynek során felderíthetővé válnak az üledékré­tegek és a bennük, alattuk található esetleges régészeti jelenségek. A geofizikai kutatás kiértékelését követően, az eredményektől függően kerülhet sor - amennyiben az előkerült jelenségek azt indokolttá teszik - a meg­előző régészeti feltárás lefolytatatására. Szeged, Vedres István Szakközépiskola - megelőző régészeti próbafeltárás A megelőző régészeti próbafeltárás elvégzését a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal írta elő, mivel a Kulturális Örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 22-23. §-a, továbbá A régészeti lelő­helyek feltárásának ... részletes szabályairól szóló 8/2001. (X.l8.) NKÖM rendelet 14. §-a értelmében a nyilvántartott régészeti lelőhelyeket a földmunkával 272

Next

/
Thumbnails
Contents