Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2005 (26. évfolyam, 1-12. szám)

2005-09-01 / 9. szám

©í^úzeumi Hírlevél J© még akkoriban nevezték, Szent Márton Hegyén. A minták között egyaránt megtalálhatók szántóföldi és kertészeti növények (gyümölcsfák, dísz-, zöldség- és gyógynövények) valamint erdei fák magvai. A Magyar Mezőgazdasági Múzeum számá­ra azért is becses ez az anyag, mert Szeder Fábián személyére vonatkozóan több mint tíz éve komoly kutató-feltáró munka folyik intézményünkben, s a fenti gyűjtemény értékes kiegészítést jelent az eddigi eredményekhez. Minderről egy 2005. június 24- 25-én megrendezett konferencián hírt is adtunk. A Szeder Fábián élete és munkássága című, II. nemzet­közi konferenciát a Szeder Fábián Polgári Egyesület rendezte Csábon (ma Cebovce - Szlovákia), Szeder Fábián szülőfalujában. Wohlné Nagy Ágota Rákóczi nyomában a szombathelyi Smidt Múzeumban A szerencsi-sárospataki történész muzeológus kon­ferencián járva szépen, igényesen rendezett Rákóczi kiállításokat láthattunk. Az e témában országszerte rendezés alatt álló kiállítások problematikájába is bepillantást nyerhettünk informális módon a kirán­dulások alatt. Sokszor került szóba az anyaggyűjtés témájában a Rákóczi emlékek közgyűjteményekben való fellelhetősége és annak alapvető hiánya. Az erdélyi fejedelmi család Abaúj és Zemplén megye birtokosa volt, így többnyire azon a vidéken ma­radtak fenn emlékeik. II Rákóczi Ferenc sárospataki birtokközpontjától messze esik Nyugat-Dunántúl, mégis számos emléket talál a látogató a szombathelyi Smidt Múzeum állandó kiállításában. A Smidt Múzeum alapítója dr. Smidt La­jos felvidéki származású lévén a Trianon utáni időkben romantikus történelemszemléletéből is kifolyólag különös szeretettel gyűjtötte a nemzeti függetlenségi törekvéseinkhez fűződő emlékeket. A teljesség igénye nélkül, röviden mutatom be a kiállításunkban megtalálható Rákóczi vonatkozású műtárgyakat. A Rákóczi korát idéző tárgyi és írásos emlékek a múzeum tematikai rendjébe illesztve jelennek meg. Az emeleti barokk szobában már méreténél fogva is magára vonja a figyelmet II. Rákóczi Ferenc olajportréja ismeretlen osztrák mester alkotásában. Ezt a XVTII. századi festményt Szombathelyen 1912- ben mutatták be először egy átfogó műtörténeti kiállítás keretében, mely magántulajdonból került később vásárlás útján Smidt doktorhoz. A főorvos szintén vásárolta Mányoki Ádám kis méretű színes, ovális rézlemezre készített fejedelemábrázolását. A barokk terem és az empire szoba közötti falon lát­ható keretben két szabadságharc korabeli levél. Az egyik a fejedelem tollából, 1705-ös dátumozással, a másik barátjának, Bercsényi Miklósnak aláírásával 1707-ből. Az üvegművészeti kiállításban üveg palac­kokat és robotbárcákat láthatunk Rákóczi sógorának Ferdinand Gobert Aspremont, császári tábornok zboroi üveghutájából. A földszinten bemutatott hadtörténeti anyag­ban vas mellvértet, rákfarkas sisakot, kuruc föveget, ágyúöntő mintákat találunk, mellettük Bezerédj Imre kuruc brigadéros tarsolyát és buzogányát. A tragikus véget ért ősük emlékeit a Bezerédj család több ge­neráción át megőrizte, majd a második világháború viszontagságos idejében úgy hozták a körülmények, 270

Next

/
Thumbnails
Contents