Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2005 (26. évfolyam, 1-12. szám)
2005-09-01 / 9. szám
©l^TúZEUMI 3í\K.lWÍlM (1918), Jose Luis Cuevas (1934), Francisco Toledo (1940), Enrique Echeverria (1923-1972), Manuel Ferguérez (1928), Rodolfo Nieto (1936-1985), Lilia Carrillo (1930-1974), Amaldo Coen Aristides (1940), Vicente Rojo (1932). Flamand forma A flamand formatervezés száz éve - Victor Hortától Maarten van Severenig Iparművészeti Múzeum 2005. augusztus 12. - december 11. A genti design múzeum gyűjteményéből válogatott anyag már több európai városban szerepelt nagy sikerrel. A kiállítás a XX. századi flamand tervezést több periódusra osztja. Az első a szecessziótól az 1925-ös Párizsi Világkiállításon aratott sikerekig tart, második a két világháború alatti nehéz időszak, harmadik az 1958-as Brüsszeli Világkiállítás eredményei, negyedik a 60-as évek nagy felfedezése, a műanyag térhódítása, ötödik a 70-es évek textilművészete és végül a design robbanásszerű sikerének bemutatása a nyolcvanas, kilencvenes években. Mintegy 350 darab használati tárgy reprezentálja az említett korszakokat. Színek - hatások - technikák Hermann Pedit tűzzománc képeiben 2005. augusztus 11.- szeptember 25. Az osztrák származású Hermam Pedit, az elmúlt negyven év során az üvegzománcozási technikát tovább fejlesztve, ipari, illetve művészi szinten alkalmazza azt. A közönség egy teljes projekt segítségével lépésről-lépésre nyomon követheti műveinek születését. Láthatóak az eredeti vízfesték tervrajzok és az üvegzománc anyagminták, egy zománc faldísz installálása és tartószerkezetének bemutatása. Egy ún. „művészi fal" Hermann Pedit zománc-életművét vonultatja fel fotók segítségével, és egyéni projektjeinek rövid leírásával, valamint az üvegzománc technika tárgyakon való bemutatásával. A 80 oldalas, gazdagon illusztrált, magyar-német nyelvű katalógus átfogó információt nyújt a kiállításról. KÖRMEND A Batthyány kastély évszázados kincsei Dr. Batthyány-Strattmann László Múzeum 2005. november 30-ig Dr. Batthyány-Strattmann László herceg 2003. március 23-i boldoggá avatása új dimenziót nyitott meg a család hagyományainak ápolásában. 2005. február 12-én volt 400 éve, hogy a Batthyányak Körmendet és a hozzá tartozó uradalmat megvásárolták, ezért Vas Megye Közgyűlése a 2005-ös esztendőt a Batthyányak évének nyilvánította. A jubileumi év előkészítése már korábban elkezdődött. Az Önkormányzat már évekkel ezelőtt elhatározta, hogy segíti és támogatja a Batthyány kultusz továbbépítését. Pályázati pénzből és önkormányzati támogatással sikerült felújíttatni a kastélykápolnát és a várkerti szobrokat, film készült a városról és a Batthyányak itt tartózkodásáról. A múzeum felvette dr. Batthyány-Strattmann László nevét, kiadványok és cikkek jelentek meg a Batthyány családdal kapcsolatban. Az emlékév ünnepélyes keretek között Körmenden kezdődött 2004. október 28-án. E napon ünnepelte a városi privilégiumlevél kiadásának 760. évfordulóját, illetve dr. Batthyány-Strattmann László születésnapját. A körmendi múzeum megalakulása óta különös figyelemmel kíséri az intézménynek otthont adó Batthyány kastély és a család történetét. Feladatának tekinti az 1945-ben szétszóródott Batthyány-gyűjtemény még fellelhető darabjainak begyűjtését. A rendszerváltást követően a város 750. évfordulója tiszteletére megújított állandó kiállításban a Batthyány család kultusza külön hangsúlyt kapott. A millennium évében pedig sikerült a Batthyány kastély kápolnáját és annak kiállítóterét - a hercegi család megelégedésére - Batthyány-Strattmann László kultuszának szolgálatába állítani. A kastély főépületének reprezentatív terében rendezett kiállításon a Batthyány család történetét, a hozzájuk kapcsolható nagy értékű, a II. világháborút és az azt követő orosz megszállás pusztítását átvészelő történeti, tárgyi, iparművészeti, képzőművészeti, egyháztörténeti, ikonográfiái, kultúrhistóriai, valamint Boldog Batthyány-Strattmann László életével kapcsolatos kultikus anyagot egyesítettük. A kiállítás komplex módon igyekszik bemutatni a család XVI. századtól kezdődő társadalmi felemelkedését, jelentőségét a gazdálkodás, hadviselés, művelődés, várépítészet, képzőművészeti gyűjtemények kialakítása, az egyházi mecenatúra, az országos politika színterén. A rendezés kapcsán törekedtünk arra, hogy a körmendi kastélyból elszármazott javakat feltárjuk, azokat ezen kiállítás alkalmával bemutassuk. Méltatjuk a Batthyány Gyűjtemény gazdagságát, jelentőségét, illetve megmentésének körülményeit. A történeti dokumentumok válogatásánál szempont volt az eredetiség.
