Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2005 (26. évfolyam, 1-12. szám)

2005-09-01 / 9. szám

m^ÚZEUMl J^ÍRLEVÉLi© Tokajiné Demecs Katalin, a megyei közgyűlés alelnöke és dr. Horváth László igazgató leleplezi Baumhorn Lipót szobrát, Simon Ferenc szobrászművész alkotását. Dr. Bozóki András miniszter átadja a Galéria kulcsát dr. Horváth Lászlónak, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok igazgatójának A megnyitó közönsége a szolnoki Karnagyok Kórusának előadását hallgatja a karzatot is tartó karcsú oszlopok viselik. Mind kívül a homlokzat, mind belül a tagozatok a kor egyik sze­cessziós irányzatának, a mór stílusnak a díszítőelemeit hordozzák. Eredeti berendezése a háborús és az azt követő idők során elveszett, illetve elpusztult, egykori hivatására ma már csak a „Dávid koronája" helyén álló mózesi kőtáblák emlékeztetnek. Kívül a teljes történeti hűség visszaállítására törekedtek a munkálatokat tervező és kivitelező Premiterv és Túr-Szol Kft. szakemberei. A homlok­zati színvilágot a fehér és halvány mályva kombi­nációja uralja, a korábban jellemző általános Mária Terézia-sárga helyett. Ez a változtatás a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal hozzájárulásával történt, mint ahogy a homlokzati gipszstukkók renoválása során azok részbeni cseréje is. Itt is sikerült az eredeti állapotnak megfelelően eljárni. A főbejárati míves kovácsoltvas ajtókat teljesen felújították, a hiányzó részek pótlásán kívül zárcsere és betörésgátló üveg beépítése tette teljes értékűvé a kapuzatot. Egyedül a mozgássérültek közlekedését megkönnyítő rámpa új eleme a külső képnek, de azt sikerült úgy elhelyezni, hogy nem bontja meg az összhatást. Részlet a kiállításból A külső környezet formálása során kiemelt figyelmet fordítottak a zöldterületek kialakítására is, hi­szen ez az épület a kapocs a természet és a város között. Meghagyták és megvédték a közel hatvanéves platáno­kat, melyek ma már szervesen hozzátartoznak a Galéria látképéhez. Az oldalkerteket is felújították, a kiöregedett cserjék és kiszáradt fák eltávolítása után háromszintes zöldterület alakult ki futóboróka, babérmeggy, sövény ültetésével és füvesítéssel. A régi, kovácsoltvas kerí­tést már nem sikerült visszaállítani, azt évtizedekkel korábban kiemelték a helyéről és jelenleg a szolnoki Művésztelepet övezi, így, ha nem is eredeti funkciójá­ban, de ma is hozzátartozik Szolnok képéhez. A belső vakolt felületek a múzeummal közös döntés értelmében egységesen fehér színű festést kaptak, amit a kiállítóterem-funkció tett indokolttá. A padlóburkolat eredeti formáját régi fényképek nyomán az eredetihez leginkább hasonlító, bézs színű szicíliai édesvízi tömött mészkőlapokkal állították helyre. A rekonstrukció során a ház a megyében egyedülálló intelligens világításrendszert kapott, amely programozható, számítógéppel irányított mozgásérzékelőkkel biztosítja az egyes kiállítási tár-256

Next

/
Thumbnails
Contents