Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2005 (26. évfolyam, 1-12. szám)

2005-07-01 / 7-8. szám

©í^Túzeumi Hírlevél J©

múzeumok egykori munkatársait. A találkozó résztvevői jelenlétükkel kifejezésre juttatták - s a jelenléti íven aláírásukkal is hitelesítették - azt a szándékukat, hogy tagjai kívánnak lenni a PT-MME újabb tagozatának. Egyúttal megbízták Eri Istvánt, Villangó Istvánt és a Társaság illetékes vezetőit, hogy folytassák a szervezést. Ezúton is várjuk azon kollégák jelentkezését- akik most nem kaptak meghívást, vagy nem tudtak eljönni - a Pulszky Társaság - MME címére (Bp., 1089 Könyves Kálmán krt. 40.; 1476 Bp., Pf.: 206).

Kérjük a Múzeumi Hírlevél olvasóit, a múzeumok ma még aktív dolgozóit, hogy volt munkatársaik figyelmét hívják fel erre a szerveződésre.

Villangó István

Múzeumi könyvtárak

A Nógrádi Történeti Múzeum és könyvtára bemutatkozik

A Salgótarjáni Múzeum létrejöttének kezdeti időszakába, ár. Domyay Bélának kiemelkedő szerepe volt. Domyay, aki amatőr történész, de lelkes földrajzkutató és gimnáziumi tanár is volt egyben, már 1935 decemberében közreadta múzeumi tervezetét, mely a „Salgótarján város gyűjteménye" címet viselte. Ebben már javaslatokat találhatunk a szakgyűjtemények csoportosítására (a gyűjteményt tárakra a tárakat osztályokra bontotta). Ekkor még mindössze három szekrény állt rendelkezésre a felújított városháza új tanácstermében, aztán 1947-ben (ideiglenesen) a város nagy laktanyája lett a begyűjtött műtárgyak új helye. Majd 1959. május 24-én avatták fel a hajdani Jankovich kúria épületében a város első múzeumát, a Nógrád Megyei Munkásmozgalmi Múzeumot. Kezdetben 5 majd 1962-től 7 helyiséggel rendelkezett. A megye egész területére kiterjedő gyűjtőkört kapott, ám elsősorban a munkásmozgalom, az ipatörténet a helytörténeti kutatást, gyűjtést és feldolgozást helyezték előtérbe.

A Nógrád megyei múzeumokat 1962 november 21-től összevonták, s a megyei múzeumigazgatóság központja Balassagyarmat lett.

Az 1960-as évek végén kezdtek hozzá az új városi Munkásmozgalmi Múzeum tervezéséhez.

Később, 1969-ben a volt Megyei Kórház egyik szárnyépületébe került át a salgótarjáni intézmény, ezzel együtt a megyei igazgatóságot a balassagyarmati Palóc Múzeumból Salgótarjánba helyezték át.

Minőségi változás következett 1975-ben a múzeum életében, hiszen olyan szakembergárdával bővült az intézmény, mellyel megteremtődtek azok a feltételek, amelyek leginkább összhangban voltak a múzeumi követelményekkel. Szakembert kapott többek között a könyvtár is. Művészettörténész vette át a képzőművészeti gyűjteményt, dekorációs-kiállításkivitelező részleg alakult, és létrejött a fotóműhely egy fotós beállításával.

Az új múzeumi épület avatására 1980. október 3-án került sor, amely Magyar Géza állami díjas építész tervei alapján valósult meg. A múzeumot a megye szülöttéről, Nógrádi Sándorról nevezték el. A minden igényt kielégítő új épület, alkalmas volt a jövőbeni múzeumi feladatok ellátására. Nagy alapterületű (700 m2) raktári helyiség, 1070 m2 kiállítótér állt rendelkezésre. Egy 75 m2 méretű teremben kapott helyet a könyvtár, amely egyben kutató-olvasó helyiség is volt. A földszinti galériában a képzőművészeti kiállítások mellett, a hely adottságainak megfelelő kiállításokat rendeztek és rendeznek ma is. Ezen túlmenően, egy előadóterem a múzeum Rendezvényeinek ad lehetőséget.

Az intézmény 1990. január 1-jén a Nógrádi Történeti Múzeum nevet vette fel. Ma a múzeum a Nógrád Megyei Múzeumi Szervezet része - a Pásztói Múzeum, a balassagyarmati Palóc Múzeum és a szécsényi Kubinyi Ferenc Múzeum mellett, - a múzeumigazgatóság központja.

A múzeum kutatómunkával, értékmegőrzéssel, színvonalas kiállításokkal nemcsak Salgótarján, hanem a megye egész területének hagyományait ápolja. Országos rangú képzőművészeti kiállításoknak a Salgótarjáni Tavaszi Tárlat és az Országos Rajzbiennálénak ad otthont, melyek ma kétévente kerülnek megrendezésre.

A Nógrádi Történeti Múzeum Bányászati Kiállítóhelye a bányászmúlt európai hírű kuriózuma. Élethű körülmények között őrzi a munka tárgyi emlékeit. A hajdani lejtős akna vájatait 1965-ben alakították múzeummá. Már 1986- tói folyamatos a megújulás. Az Alfa-program megvalósítása után mára befejeződtek a felújítási munkálatok, és 2005. február 24-én nyitották meg ismét az érdeklődő nagyközönség számára a földalatti állandó kiállítást.

245