Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2005 (26. évfolyam, 1-12. szám)
2005-07-01 / 7-8. szám
©Múzeumi J^írlevélj© igazolták e feltevést, mivel az Iparművészeti Múzeum műtárgyai kisebb károkat szenvedve átvészelték a II. Világháborút, míg az Esterházy palotát bombatalálat érte és a felbecsülhetetlen értékű műkincsek többsége megsemmisült, illetve ronccsá vált. A háború után régészeti feltárással kerültek napvilágra az egykor csodás darabok maradványai, köztük a kiállításon bemutatott csizma pár, melynek bőre meggyűrődött, kiszáradt, megkeményedett és erőteljesen deformálódott. Az egyik csizma a magas hőmérséklet hatására erősen zsugorodott. A zsugorodott csizma tökéletes helyreállítására, eredeti méretének visszaállítására remény sem volt, így a restaurálás kiállíthatóvá tételét, további romlásának megakadályozását illetve lassítását célozta. A munka eredményeképpen a látogatók újra gyönyörködve szemlélhetik a 18. századi viseletek egy pompás darabját. A 2005-ben végzett egyetlen textil-bőr restaurátor művész diplomamunkája egy, a debreceni Dobozi-temető feltárása során előkerült ruhaderék konzerválása volt. Aló. század végi, magyar viseleti alapszövete bársony, kivágása négyszögletes, hátul felfelé kissé ívesen szabott, vállpántja egybeszabott. Az elején és a hátán 3-3, a vállán 2-2 sorban fémfonalas szövött paszomány rátét látható. Eleje egykor 11 darab ezüstözött rézkapoccsal záródott. A kivágás és a karöltő bársonypánttal szegett, amelyet fémfonallal, csomómintás öltésekkel díszítettek. A bársony elveszette eredetileg vörös színét, ma barna. A régészeti textil hiányos, erősen kiszáradt, törékeny állapotban került kezelésre. A konzerválás célja a töredékek állapotának stabilizálása volt, és a darabok biztonságos rögzítése a legoptimálisabb formában. A restaurálás célja a tárgy által közvetített információk megőrzése volt, ezért kiegészítésére nem került sor. A kiállításról és a tárgyrestaurátor képzésről felvilágosítást ad: Kovács Petronella a MKE Tárgyrestaurátor Szak vezetője Csák Zsuzsanna tanulmányi előadó Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest, Könyves Kálmán krt. 40. Tel.: 323-1423 Közhasznú információk Díjak, kitüntetések Wellmann Imre emlékérem 2005. június 15-én a MAUTT 5. országos konferenciáján, Szerencsen adták át a tavaly alapított díjat azon személyek részére, akik a történeti muzeológia terén kiemelkedő eredményt nyújtanak. A MAMUTT idei díjazottai: dr. Lakatos Sarolta történész, a Jósa András Múzeum főmuzeológusa (Nyíregyháza) és V dr. Fodor Zsuzsa történész, a Laczkó Dezső Múzeum- Veszprém Megyei Múzeumok Igazgatósága igazgatónője. Magángyűjteményekből múzeumi város - a Henszlmann Imre díjjal kitüntetett Győr köszöntése Egy évtizede, két privát kollekció kiállításával nyílt meg a Városi Művészeti Múzeum Győrött. Kobzsváry Ernő polgármester 1993-ban kötött szerződést Váczy Péter professzorral és dr. Radnai Béla, a magyar gyors- és gépírás alapító atyjának özvegyével, hogy gyűjteményeiket Győrnek ajándékozzák egy-egy felújított műemléki épületben történő elhelyezésért. Váczy klasszikus gyűjteménye 1995 óta állandó kiállításon látogatható és 2002-ben katalógusban is megjelent, amely a múzeum gyűjteményeit bemutató sorozat első kötete. E kötetben szerepel két másik gyűjtemény is. A város szülötte, Kovács Margit 1974-ben ajándékozott műveiből Győrnek; majd Borsos Miklós munkáinak négyszáz darabos válogatása lett a városé, emlékül, hogy a művész a családjával 1922-től két évtizeden át itt élt. Az anyag 1979 óta az egykori püspöki udvarbírói házban látható. A két világháború közötti magyar festészetből merítő Radnai gyűjtemény ősszel kerül állandó kiállításra az Esterházy palotában, amelyet 1997-ben újítottak fel, és azóta számos országos jelentőségű kiállítás (El Kazovszkij, Záborszky Gábor, Váli Dezső, Keserű Ibna, A 90-es évek - Progresszív magyar képzőművészet I-FV., Drozdik Orsolya, Németh Ilona) helyszíneként szolgált. E kiállítások nyomán sok kortárs művel gyarapodott a múzeum, melyekről a katalógus sorozat második, három éve megjelent kötetéből tájékozódhatunk. Hasonlóan szerencsés szerzeményezési fórum az 1968-as kezdeményezésre visszanyúló nemzetközi művésztelep, amelynek a múzeumba került anyagáról külön kötet jelent meg, valamint a grafikai biennálé, amelyről a könyv készülőben van. A Városi Művészeti Múzeum nem pihen a gyűjtemények megszerzéséért járó babérjain, hanem sokirányú, tudatos munkával bővíti anyagát és publikálja azt. Ebben elengedhetetlen támasza Győr Megyei Jogú Város, amelynek művészetpártoló tevékenysége negyedik évtizede szélesedik. 1994 óta a város biztosítja a múzeumi működés jelentős részének fedezetét és számos művészeti fesztivál költségeit is. 242
