Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2005 (26. évfolyam, 1-12. szám)
2005-07-01 / 7-8. szám
m MÚZEÍ^^Ht^LEVÉL ^ Mozsár A feltehetően hallucinogén anyag összetörésére készített mozsarat stilizált ragadozó (jaguár?) formájában faragták meg. Az őrlésre szolgáló medencét az állat testébe mélyítve alakították ki. A három részre tagolt tárgy első, az állat fejét ábrázoló részén ugyan stilizáltan, de hangsúlyozott, nyitott, vicsorgó formában jelenítették meg a száját, ami nyilván az állat erejére, hatalmára történő utalás. Ugyancsak figyelemre méltó a természetellenes, lefelé csavarodó farok rendkívül finom munkát igénylő, áttört faragása. Valdivia, I. e. II. évezred, szerpentinit Emberalakos (?) szobor A sematikus megformálású, trapéz alakú szobron mindössze egy körbefutó vájat választja el a testet a fejtől, amelyen ugyancsak egyetlen bemélyített motívum jeleníti meg a két szemet és a szájat, melyek megformálása alapján egy állat-ember keverék lényről lehet szó, az utóbbira elsősorban a test kidolgozása utal. Valdivia, I. e. 2000?, riolittufa Kézzel formált női szobor Két utólag a testre illesztett karját az erősen kihangsúlyozott mellek alatt, behajlítva tartja; a test arányai a valóságoshoz képest nagyon torzítottak: törzse erőteljesen megnyújtott, lába aránytalanul rövid, a lábfejek hiányoznak. Két szemét és száját egy-egy pont beszúrásával jelenítették meg, hajkoronája a Valdivia-figurák többségéhez hasonlóan gondosan kidolgozott: teljes mértékben keretezi az arcot, az életben valószínűleg agyaggal bekent hajtincseket vízszintesen bemetszett vonalak szimbolizálják, melyeket középen egy függőleges vonal választ ketté. A szobrocska testét az arc és a haj kivételével fényesre polírozott, barna engobe-bal fedték be. Valdivia, 3400 év (TL 1989), égetett agyag 2003. július-augusztus
