Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2005 (26. évfolyam, 1-12. szám)
2005-06-01 / 6. szám
m^fúzEUMi Hírlevél,?® ajánlunk, október 30-ig látható a Néprajzi Múzeum földszinti kiállítótermeiben. Benkhard Ágota A magyar autógyártás száz éve Közlekedési Múzeum 2005. május 31. - szeptember 20. Az első postai csomagszállító gépkocsi átvevő bizottsága 1905. május 31-én. A kép bal oldalán Csonka János „2005. május 31-én centenáriumi évfordulója lesz, hogy forgalomba állították a Csonka János tervei alapján készült első hazai tervezésű és gyártású postai csomagszállító gépkocsit. A Magyar Gépjárműipari Szövetséggel együttműködve a Közlekedési Múzeum az évfordulóra emlékkiállítást rendez. Az első gépkocsi hazai megjelenése, 1895 után azonnal az érdeklődés középpontjába került. A Magyar Királyi Posta pályázatára Csonka János már 1900-ban épített egy levélgyűjtő triciklit, amely egyben az első hazai, belsőégésű motorral hajtott gépjármű is volt. Ezután kisvállalkozók és ipari üzemek is megpróbálkoztak automobilok előállításával. Ezek közös jellemzője, hogy vagy a járművek terveit vagy részegységeit (motort, sebességváltót, stb.) külföldről szerezték be. Az első, teljes egészében hazai tervezésű és gyártású gépkocsi a Csonka János által tervezett és 1905-ben bemutatott, a köznyelvben „Doxa”-ként emlegetett csomagszállító autó volt, amely a posta 1903-as pályázatára készült. Kiállításunkban azokat a törekvéseket mutatjuk be, amelyek a hazai gépkocsigyártás fellendülését segítették mind az első Csonka gépkocsi megjelenése előtt, mind pedig utána. A kezdeti időkben kisiparos-vállalkozók voltak, akik a gépkocsik építését végezték. A nagy ipari üzemek autógyártásba való bekapcsolódásával ezek a törekvések elhaltak. Az autógyártással foglalkozók legtöbbször a korábbi termelés mellett kezdtek gépkocsik előállításába, mint pl. a Győri Magyar Waggon és Gépgyár vagy a budapesti Podvinecz és Heisler Malomépítészeti és Gépgyár. Figyelemre méltó módon az első hazai autót mégis a nem épp jelentős ipari háttérrel rendelkező Csonka János készítette. Emiatt későbbi tervei alapján nagyobb gyárakban, Győrben, illetve Budapesten a Rock Gépgyárban készítették a gépkocsikat. A második világháborúig tucatnyinál is több cég foglalkozott közúti személy- és haszonjárművek előállításával. A háború előtt a járműgyártás vállalkozási alapon, míg utána központi irányítás alapján történt. Ekkor személygépkocsi gyártásunk Csipkerózsika-álomba szenderült, a haszonjármű-gyártás azonban jelentőssé vált. Az 1990-es évek elején következett be a fordulat, amikor külföldi személygépkocsi-gyárak telepítették hazánkba üzemeiket. A Közlekedési Múzeum emlékkiállítása feleleveníti a magyarországi gépkocsigyártás fontosabb eseményeit, fényképeken, eredeti járművekkel és modellekkel mutatja be az egykori hazai gépkocsigyártás produktumait továbbá foglalkozik az „új”, a mai hazai autógyárak tevékenységével is." Hídvégi János muzeológus, a kiállítás rendezője ÉN KÉP - közép-európai én-történetek Dorottya Galéria - Lumen Fotóművészeti Alapítvány Nemzetközi csoportos fotókiállítás Dorottya Galéria - Lumen Galéria 2005. június 7. - július 9. A nemzetközi kiállítás alap-koncepciója Csatlós Judittól és László Gergőtől, a kiállítás magyar kurátoraitól ered: benne a fotóművészeten belül is egyre inkább előtérbe kerülő személyes-napló műfajának mai jellegzetességeire kérdeznek rá, s az ezen keresztül „képet” nyerő sajátos közép-kelet-európai identitás sokféleségére. A kiállítás arra hoz példákat, hogy hogyan látják saját magukat és közvetlen környezetüket fiatal fotóművészek, akiket a választott médiumon és a szubjektív művészi nézőponton túl a régió kulturális hagyományai és szorosan összefonódó történelme is összeköt. A fotó-sorozatok többek között a személyesség-személyiség, az önmagunkkal való szembesülés és a mai világunkra jellemző élet-sémák problémáit járják körül. 192