Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2005 (26. évfolyam, 1-12. szám)

2005-06-01 / 6. szám

©í^úzeumi Hírlevél J© Bűbájosok, boszorkányok SZOMBATHELY Bűbájosok, boszorkányok - A magyar néphit a 20-21. század fordulóján Nyugat-Pannóniában Savaria Múzeum, Kamaraterem A „Bűbájosok, boszorkányok" című kamara-kiállítás Nyugat-Pannónia 20-21. századi néphitének jellem­zőit mutatja be. A pogány vallásokban gyökerező, az emberek babonás hajlamára épülő hiedelemrendszer oly színes és gazdag, hogy csupán néhány elemét ki­emelve lehet rámutatni arra, hogy egyrészt számos eleme napjainkban is él, másrészt pedig a magyar néphit a tágasabb környezetbe ágyazódva - a kör­nyező, együtt élő népek néphitével összefüggésben - fogható meg. A szűkebb értelmű boszorkányság mellett a kiállítás foglalkozik a jeles napok néphitével (például a Szent György és a Luca-napi hagyomá­nyokkal), a szerelmi varázslásokkal, az építőáldozattal és más egyéb hiedelmekkel. Kerámia3 - égetett idill. Típusok I Régiók I Múzeumok Savaria Múzeum, Díszterem Az Ethnographische Museum Schloss Kittsee (A), a Slovenské národné múzeum Martin (SK) és a szombathelyi Savaria Múzeum közös rendezésében 2005. szeptember 4-ig A kerámiát nem csak művészeti, kézműves és ipari termékként közelíthetjük meg, hanem mint kö­zösségekhez kötődő kulturális produktomot. Azon túl, hogy mint termék alkalmas a helyi kulturális, társadalmi és gazdasági folyamatok megismerésére, egyben képes megvilágítani és értelmezhetővé tenni a regionális kompetencia hordozóit, a helytörténeti értékeket is. Az egykor hagyományos közösségek egyszerű hétköznapi használati eszközeként, dísztár­gyaként vagy éppen reprezentációs kellékeként való használatától elszakadva a kerámia mint regionális ki­fejezőeszköz a helyi térségi identitások fontos eleme­ként, mintegy „motorjaként" működhet a jelenben. A regionális folyamatok és a kerámia kapcsolatának szemléltetéséhez példaként három fazekas központ, a közép-burgenlandi Stoob (Csáva), a nyugat-szlo­vákiai Módra és az őrségi Magyarszombatfa múltját és jelenét emeli ki a kiállítás. Mindezekkel össze­függésben a kiállítás igyekszik rámutatni a különféle néprajzi gyűjteményekben őrzött kerámia anyagok jelenleg érzékelhető kihatására a különböző vidékek fazekasságára és a hozzájuk szervesen kötődő turiz­musra. Egy másik szinten pedig rávilágít az egyéni és intézményes gyűjtés, kollekcióképzés indító okaira, általános elvi alapjaira, valamint az előzőekben meg­fogalmazottakkal összhangban arra a szerepre, amit a tárgyak területi hovatartozásának megállapítása betöltött. így egyszerre öt múzeum, a Bécsi Néprajzi Múzeum, a pozsonyi Nemzeti Múzeum, a martini (Túrócszentmárton) Néprajzi Múzeum, a trnavai (Nagyszombat) Nyugat-Szlovákiai Múzeum és a szombathelyi Savaria Múzeum kerámiagyűjtemé­nyének darabjait tárja a látogatók elé. 187 i

Next

/
Thumbnails
Contents