Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2005 (26. évfolyam, 1-12. szám)
2005-05-01 / 5. szám
©i^úzEUMi Hírlevél J© sítésre. A vitrinek a szükséges felújítás után elsősorban állandó kiállítások rendezéséhez használhatók. Vétel esetén a méltányos ár kialakítása megegyezés szerint. Érdeklődés: Mátra Múzeum, Gyöngyös, Kossuth u. 40. Telefon: 37/311-447. e-mail: matramuz@enternet.hu In memoriam... Csap Erzsébet (1924-2005) Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen 1952-ben kapta meg művészettörténész diplomáját, ezután a Múzeumok Országos Központjának, majd az akkori Népművelési Minisztériumnak volt néhány évig munkatársa. Rövid ideig a Művészettörténeti Dokumentációs Csoportban dolgozott, majd az 1957-ben a létrehozott Magyar Nemzeti Galériába került, így annak alapító tagja, a Szoborosztály művészettörténésze lett. 1962-ben nevezték ki osztályvezetőnek, és volt a gyűjtemény odaadó gondozója 1984-ig, egészen nyugdíjazásáig. A 19-20. századi szobrászat értő ismerőjeként a múzeum állandó kiállításainak volt rendezője, ám sok sikeres gyűjteményes tárlat szervezése, rendezése is nevéhez kötődik. Fontos megemlíteni azokat a monografikus kiállításokat, amelyek a magyar szobrászat jelentős alakjainak munkásságát dolgozták fel. Az 1960-as évektől kezdve a Magyar Nemzeti Galéria Csap Erzsébet kitartó munkájának köszönhetően rendezte meg Vedres Márk, Teles Ede, Istók János, Beck Ö. Fülöp, Mészáros László, Medgyessy Ferenc, Pátzay Pál és Borsos Miklós szobrászművészek életművét bemutató időszaki kiállításait. Áldozatos munkája során mindig legfontosabb volt számára a műtárgyak gyűjtése, megóvása, a következő generációk számára való megőrzése, bemutatása. Múzeumban dolgozó művészettörténészként a muzeológiai munkát helyezte előtérbe. Több évtizedes munkálkodása alatt sok művészettörténész hallgató a Szoborosztályon töltötte a kötelező gyakornoki időt, szerezte meg a szükséges, a műtárgyat és a művészt megbecsülő alázatos muzeológiai szemléletet. Temetésén a Magyar Nemzeti Galéria részéről utóda, Tóth Antal művészettörténész, a Szoborosztály vezetője búcsúztatta. A család nevében Sellei Zoltán előadóművész Mécs László versével köszönt el szeretett halottunktól. MNG Múzeumi könyvtárak Az Erdős Renée Ház bemutatása 1990-ben alapította meg Budapest Főváros XVII. kerületi Önkormányzat az Erdős Renée Ház - Kiállítóterem és Helytörténeti Gyűjteményt. Az intézményt Erdős Renée írónőről nevezték el, aki 1927-től 1943-ig lakott a villában. A kerület egyik legszebb épületének sorsa sem kerülte el a történelem viharait. 1952-ben államosították és a szobákban „szükséglakásokat" alakítottak ki. 1980-ban a kerületi tanács döntése értelmében megszüntették a szükséglakásokat és az épületet kulturális célokra használhatták. Az épületben elhelyezést nyert a régi „Néprajzi Ház" anyagának egy része. (1970-ben megnyílt táj ház, mely a XVII. kerület négy egykori községének gazdag történelmi és néprajzi hagyományainak tárgyi emlékeit gyűjtötte össze. A tájház a terjeszkedő lakótelep áldozata lett és a többségükben raktárba zárt tárgyak csak 2001 -ben kerültek ismét elő). Emellett a kerület lokálpatriótája Epress Dezső gyarapította bőkezű adományával a múzeumot. Az intézmény földszinti termeiben megépült egy állandó, helytörténeti kiállítás, egy néprajzi szoba-részlet és az Epress-gyűjteményt bemutató kamarakiállítás. A helytörténeti kiállítás nagyrészt dokumentum másolatokból, a néprajzi szobarészlet főképp német és szlovák szoba- és konyhaberendezéséből, az Epress-gyűjtemény pedig az adományozótól származó változatos tárgyi anyagból állt. Ugyanekkor nyílt meg a mai napig legsikeresebb állandó kiállításuk is: a Merzse-mocsár világát bemutató dioráma. A félköríves dioráma kora tavasztól télig, az évszakok változásait figyelembe véve ábrázolja a terület állat- és növényvilágának változásait. A hátteret Muray Róbert festőművész nagyméretű festménye díszíti. Az Erdős Renée Ház fennállása óta időszaki kiállításain bemutatott képzőművészek alkotásaival komoly rangot vívott ki magának. Rendszeresek a különböző művészeti társaságok bemutatói és a hozzá kapcsolódó szimpóziumok és igényes kiadványok. Az időszaki kiállítások között gyakran szerepeltek helytörténeti bemutatók is. Az intézmény életében komoly előrelépés történt, amikor a XVII. kerületi önkormányzat határozata értelmében részben önálló költségvetési szerv, önállójogi személy lett. Alapító Okiratot kapott, s élére művészettörténész intézményvezetőt neveztek ki Bakonyvári M. Agnes személyében, ugyancsak ettől az évtől dolgozik itt Ádám Ferenc történész, muzeológus is. Az Alapító Okirat az intézmény telephelyének sorolja be a kerületben - egykor a Dózsa Művelődési Házban 175
