Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2005 (26. évfolyam, 1-12. szám)

2005-05-01 / 5. szám

©i^úzEUMi Hírlevél J© sítésre. A vitrinek a szükséges felújítás után elsősorban állandó kiállítások rendezéséhez használhatók. Vétel esetén a méltányos ár kialakítása megegyezés szerint. Érdeklődés: Mátra Múzeum, Gyöngyös, Kossuth u. 40. Telefon: 37/311-447. e-mail: matramuz@enternet.hu In memoriam... Csap Erzsébet (1924-2005) Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen 1952-ben kapta meg művészettörténész diplomáját, ezután a Múzeumok Országos Központjának, majd az akkori Népművelési Minisztériumnak volt néhány évig munkatársa. Rövid ideig a Művészettörténeti Dokumentációs Csoportban dolgozott, majd az 1957-ben a létrehozott Magyar Nemzeti Galériába került, így annak alapító tagja, a Szoborosztály mű­vészettörténésze lett. 1962-ben nevezték ki osztály­­vezetőnek, és volt a gyűjtemény odaadó gondozója 1984-ig, egészen nyugdíjazásáig. A 19-20. századi szobrászat értő ismerőjeként a múzeum állandó kiállításainak volt rendezője, ám sok sikeres gyűjte­ményes tárlat szervezése, rendezése is nevéhez kö­tődik. Fontos megemlíteni azokat a monografikus kiállításokat, amelyek a magyar szobrászat jelentős alakjainak munkásságát dolgozták fel. Az 1960-as évektől kezdve a Magyar Nemzeti Galéria Csap Er­zsébet kitartó munkájának köszönhetően rendezte meg Vedres Márk, Teles Ede, Istók János, Beck Ö. Fülöp, Mészáros László, Medgyessy Ferenc, Pátzay Pál és Bor­sos Miklós szobrászművészek életművét bemutató időszaki kiállításait. Áldozatos munkája során min­dig legfontosabb volt számára a műtárgyak gyűj­tése, megóvása, a következő generációk számára való megőrzése, bemutatása. Múzeumban dolgozó művészettörténészként a muzeológiai munkát he­lyezte előtérbe. Több évtizedes munkálkodása alatt sok művészettörténész hallgató a Szoborosztályon töltötte a kötelező gyakornoki időt, szerezte meg a szükséges, a műtárgyat és a művészt megbecsülő alázatos muzeológiai szemléletet. Temetésén a Magyar Nemzeti Galéria részéről utóda, Tóth Antal művészettörténész, a Szoborosztály vezetője búcsúztatta. A család nevében Sellei Zoltán előadóművész Mécs László versével köszönt el szeretett halottunktól. MNG Múzeumi könyvtárak Az Erdős Renée Ház bemutatása 1990-ben alapította meg Budapest Főváros XVII. kerületi Önkormányzat az Erdős Renée Ház - Ki­állítóterem és Helytörténeti Gyűjteményt. Az intéz­ményt Erdős Renée írónőről nevezték el, aki 1927-től 1943-ig lakott a villában. A kerület egyik legszebb épületének sorsa sem kerülte el a történelem viharait. 1952-ben államosították és a szobákban „szükség­­lakásokat" alakítottak ki. 1980-ban a kerületi tanács döntése értelmében megszüntették a szükséglakáso­kat és az épületet kulturális célokra használhatták. Az épületben elhelyezést nyert a régi „Néprajzi Ház" anyagának egy része. (1970-ben megnyílt táj ház, mely a XVII. kerület négy egykori községének gazdag tör­ténelmi és néprajzi hagyományainak tárgyi emlékeit gyűjtötte össze. A tájház a terjeszkedő lakótelep áldo­zata lett és a többségükben raktárba zárt tárgyak csak 2001 -ben kerültek ismét elő). Emellett a kerület lokál­­patriótája Epress Dezső gyarapította bőkezű adományá­val a múzeumot. Az intézmény földszinti termeiben megépült egy állandó, helytörténeti kiállítás, egy nép­rajzi szoba-részlet és az Epress-gyűjteményt bemutató kamarakiállítás. A helytörténeti kiállítás nagyrészt dokumentum másolatokból, a néprajzi szobarészlet főképp német és szlovák szoba- és konyhaberendezé­séből, az Epress-gyűjtemény pedig az adományozótól származó változatos tárgyi anyagból állt. Ugyanekkor nyílt meg a mai napig legsikeresebb állandó kiállítá­suk is: a Merzse-mocsár világát bemutató dioráma. A félköríves dioráma kora tavasztól télig, az évszakok változásait figyelembe véve ábrázolja a terület állat- és növényvilágának változásait. A hátteret Muray Róbert festőművész nagyméretű festménye díszíti. Az Erdős Renée Ház fennállása óta időszaki kiállításain bemuta­tott képzőművészek alkotásaival komoly rangot vívott ki magának. Rendszeresek a különböző művészeti társaságok bemutatói és a hozzá kapcsolódó szimpó­ziumok és igényes kiadványok. Az időszaki kiállítások között gyakran szerepeltek helytörténeti bemutatók is. Az intézmény életében komoly előrelépés történt, amikor a XVII. kerületi önkormányzat határozata értelmében részben önálló költségvetési szerv, ön­állójogi személy lett. Alapító Okiratot kapott, s élére művészettörténész intézményvezetőt neveztek ki Bakonyvári M. Agnes személyében, ugyancsak ettől az évtől dolgozik itt Ádám Ferenc történész, muzeológus is. Az Alapító Okirat az intézmény telephelyének sorolja be a kerületben - egykor a Dózsa Művelődési Házban 175

Next

/
Thumbnails
Contents