Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2005 (26. évfolyam, 1-12. szám)
2005-05-01 / 5. szám
©l^ÚZEUMI Túrlevélj© tehermentesítve ezzel az NKÖM-et az e feladatok ellátásával együtt járó felelősség alól. A korábbi finanszírozási konstrukció is jelentősen megváltozott, a létesítmény több mint 30 milliárdos bekerülési költségét és a finanszírozási költségeket tíz év helyett harminc év alatt fizeti vissza az állam. A kultusztárca által alapított Művészetek Palotája Kft. továbbra is a rendezvények szervezéséért lesz felelős. Külföldi tapasztalatok alapján elmondható, hogy ha a magántőke épít és üzemeltet, az olcsóbb, hatékonyabb és színvonalasabb megoldást eredményez. Mindemellett a PPP konstrukcióban az üzemeltetési kockázat is a magántőkéé és ez a megoldás nem igényel nagy összegű állami finanszírozást és nem növeli az államadósságot Gondolatok a Víz Világnapja körül www.vizvilagnap.hu Az Egyesült Nemzetek Szervezete a dublini Víz- és Környezet Nemzetközi Konferencia, illetve az ENSZ Rio de Janeiro-ban tartott Környezet és Fejlődés Konferenciája javaslatára 1993-ben március 22-t a Víz Világnapjává nyilvánította. 2005-ben a Duna Múzeum kapta meg a lehetőséget, hogy az idei programokat kidolgozza és megszervezze. Mivel az itteni csapatnak már van tapasztalata a programszervezésben és a korábbi évek alapján úgy láttuk, hogy nem lehet elégszer felhívni az emberek figyelmét a víz fontosságára, vízbázisunk sérülékenységére és óriási felelősségünkre, ezért elhatároztuk, hogy egy hosszabb programsorozatot dolgozunk ki. Célunk az volt, hogy megpróbáljuk összefogni, áttekinthetővé tenni az ország számos pontján megrendezett programokat. Ezért először egy honlapot készítettek az informatikusaink, ami megfelelő virtuális felületet jelentett. Itt (www.vizvilagnap.hu) lehetőség volt arra, hogy mindenki számára átláthatóvá és lekereshetővé tegyük a regisztrált programokat. A vízügyi igazgatóságok bevonásával nem volt nehéz eljutni az iskolákhoz, önkormányzatokhoz, szervezetekhez, hogy küldjék el számunkra a tervezetüket, és egyúttal ezek a regionális egységek segítettek a pályázatok továbbításában is. A beérkezett programok leírásával együtt egy térképen is megjelentettük a már regisztrált helységeket, így mindenki rögtön látta, az ország mely részén folyik már készülődés. És egyúttal (talán) ösztönözte a még nem jelentkezett településeket programjuk kidolgozására és elküldésére. Ezen a virtuális felületen hirdettük meg a pályázatokat is. Szám szerint hármat, amelyből kettő országos, egy pedig először regionális, majd országos szinten zajlott. A mesepályázat és a rajzpályázat már nagyobb múltra tekinthet vissza, hiszen több évben is találkozhattunk ehhez hasonló felhívásokkal. A mesepályázat a 'Víz az életért' címet kapta, amely egy az egyben igazodott a Világnap idei mottójához. Rengeteg pályázat érkezett a három kategóriában, úgymint kicsik (9-12 évesek), nagyok (13—19 évesek) és családi mesék. A beküldött pályamunkák elbírálására Varró Dánielt, a fiatal József Attila díjas költőt kértük fel. Újdonságot jelentett, hogy a legjobb meséket CD-n jelentettük meg és a díjazottak mindegyike kapott belőle. A Duna Múzeumban pedig hamarosan olvasható lesz az összes beküldött mese egy kötetben. Az országos rajzpályázaton azok a pályamunkák vehettek részt, amelyek a regionálisan megrendezett versenyeken helyezést értek el. A döntőbe kerültek műveit Kántor János esztergomi grafikusművész véleményezte, négy kategóriába osztva azokat (óvodások, alsó tagozatosok, felső tagozatosok és középiskolások). A másfél hónapig tartó internetes játék a Víz Világnappal kapcsolatos programok között újdonságnak számít. Szándékunk a játékkal az volt, hogy a diákokat arra ösztönözzük, hogy ne csak egy nap gondoljanak a vízre, ne csak ekkor beszéljenek az ezzel kapcsolatos problémákról, feladatokról hanem, hogy fokozatosan, hosszabb ideig foglalkoztassuk őket. Két korosztálynak hirdettünk pályázatot: az alsó tagozatosoknak valamint felső tagozatos és középiskolás tanulóknak. Az első korcsoport öt alkalommal egy 9 kérdésből álló feladatsort kapott és egy otthon is elvégezhető kísérlet leírását. A második korcsoport versenyzői hét feladatban vehettek részt: öt db 10 kérdésből és egy kifejtendő feladatból álló teszt mellett 2 kisebb kutatást is elvégeztek, egy helytörténeti és egy természeti értékkel kapcsolatos témában. Tapasztalataink szerint a kisebb korosztály előnyben részesítette a tesztet, ám gyakran gondolkodás nélkül jelölnek be megoldásokat. Volt, aki konkrétan leírta, hogy ő nem szeret olvasni, csak a rövid feladatokat kedveli. A nagyoknál ilyen problémákkal nem találkoztunk. Inkább a 'rutinos szörföző’jelenség jelentkezett, amikor is a kifejtendő kérdés illetve a kutatási feladat esetében egyszerűen internetről letöltött anyagokat küldtek válaszképp. Természetesen sok 163
