Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2005 (26. évfolyam, 1-12. szám)
2005-05-01 / 5. szám
m^fúzEUMi Hírlevél sokszor méltatlan „funkciójukban” mutatkoznak meg: hálókörletként, könyvtárszobaként, széntárolóként. A terem hátsó végében a park korábbi képét fotók, képeslapok, tárgyak idézik fel: itt kapnak helyet a lövőház homlokzatának megmaradt szobordíszei, az élőkért egyik ágyásdíszítő urnája, a néhány fellelt darab után újragyártott ágyásszegő kerámiák. A terem másik oldalán szembesülhetünk a szovjet csapatok használta gazdasági részek fotóival és a kivonulásuk után talált emlékekkel: használati tárgyaikkal, faliújságjukkal, a tábori cenzúra elől eldugott, befalazott levelekkel. Kis ajtón keresztül szűk szervizfolyosóra nyílik egy ajtó, mely egykor a virágház padlófűtését és a medencék vizének melegítését szolgálta ki, és visszavezet a bejárati helyiségbe. Falán egyenként megvilágított képekkel idézzük fel a '80-as években elkezdődött és máig sem befejezett rekonstrukció egyes fázisait, érdekes részleteit. A tereket - melyek évek óta üresen és elhagyottan állnak - a kilencvenes évek elején tárta fel Dávid Ferenc művészettörténész, Pintér Attila és Rády Ferenc restaurátorok. Ekkor váltak (részben) láthatóvá a különböző korú freskók, és szabadult ki a későbbi leválasztásokból a medence helyisége. A feltárást még nem követte teljes helyreállítás, a látogató egy ritkán látható, „köztes" állapotban érheti tetten azt a folyamatot, ahogy a romokból helyreállított, gyönyörűen berendezett enteriőrök lesznek. Ez az „előny" azonban meglehetős nehézségeket is okozott a tervezés és a kivitelezés során, hiszen nemcsak a megmaradt építészeti emlékek, hanem a látogatók biztonságára is figyelni kellett. A kiállítás csoportosan, tárlatvezetővel látogatható áprilistól október végéig, a 2004. decemberben átadott királydombi pavilonnal egy látogatói útvonalba építve. A külföldi vendégek számára angol nyelvű feliratok segítik a könnyebb megértést. A kiállítás előkészítését, adatolását a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Tervtára, a Magyar Nemzeti Múzeum Fényképtára, Magyar Mezőgazdasági Múzeum, a Magyar Távirati Iroda Archívuma, a Gödöllői Városi Múzeum Adattára, valamint dr. Máté Zsolt építész, a kastély rekonstrukciójának műemléki tervezője szakmai segítségével végeztük. A látványterv és kivitelezés a Tóth Művek - Tóth László munkája, a szobrok és kőelemek látványrekonstrukcióját Varga Zoltán Zsolt kőszobrász restaurátor és csapata végezte. A kiállítást a Gödöllői Királyi Kastély Közhasznú Társaság dolgozói készítették. Kaján Marianna - Kovács Éva írók és múzsák Gödöllőn Városi Múzeum 2005. március 5-től G. Merva Mária - mint az Év Múzeuma-díj is bizonyítja -, rendkívül színvonalas városi múzeumot hozott létre igazgatóként a felújított gödöllői Hamvay kúriában. 2005 márciusától látogatható az írók és múzsák Gödöllőn c. időszaki kiállítás, melynek rendezője ugyancsak ő, az igazgató és irodalomtörténész. A kiállítás okos, interaktív és nagyon érdekes. Számos esetben tapasztalhatjuk, hogy a helytörténeti kiállítások olyan „nagyságokról” szólnak, akiket a szűkebb pátrián kívül senki sem ismer. Itt az ellenkezőjéről van szó. Meglepő, milyen sok művész telepedett le Gödöllőn - természetesen a fentebb említett Erzsébet királynén és Ferenc Józsefen, valamint a híres Művésztelep lakóin kívül. Természetesen a művészek kapcsolata a helyi lakossággal változó intenzitású. Bár ez sem igaz, hiszen az irodalmi szalont helyettesítő vasúti resti - amelyet felépítettek a kiállításban is -, tulajdonosa és üzemeltetője Démusz János, Németh László apósa volt. Helyi lakosnak vagy nyaralónak számít Ambrus Zoltán, Sík Sándor, Brüll Adél, Bor Ambrus, Jókai, József Attila vagy éppen Ottlik Géza? A kiállítás könnyed, szellemes és PONTOS! Nem unalmas, szájbarágós, mégis ismereteket közvetít. Kapcsolódik hozzá egy előadássorozat, minden hónapban, ahol felolvasnak a resti törzsvendégeinek írásaiból. Meghívott vendégek a helyi általános és középiskolás diákok. Ha érveim nem elég meggyőzőek, kérem, nézzék meg a kiállítást és látogassanak el Gödöllőre! A restibe nem tudnak letelepedni egy sörre, mert lebombázták a II. világháborúban. Én is most tudtam meg Merva Máriától, hogy az általam ismert HÉV váróterem és épület a Királyi Váró maradéka. Más szemmel is nézek rá ezentúl. Marton Erzsébet CSONGRÁD Bozó Mihály nyomdász és könyvkötő és Dudás Lajos tanár és helytörténész hagyatékából Tari László Múzeum 2005. június 1-ig 2005. február 28-án nagy érdeklődés mellett nyílt meg a fenti témájú kiállítás, melyet dr. Tóth István, 154
