Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2005 (26. évfolyam, 1-12. szám)
2005-05-01 / 5. szám
mifúzEUMi Hírlevél J© A beregi árvíz A tárlaton a 2001-ben hullámsírba omlott Bereget egy enteriőr idézi fel: a leomlott vályogfalon át lépünk a ház belsejébe, ahogyan a sebtében menekülők biztonságba helyezve otthagyták értékeiket. A nyitva felejtett televízióban az árvíz eseményeiről tudósítanak - közben a tető roskadozik. A falakon fotósorozat az újjáépült házakkal és faluképekkel. KECSKEMÉT Papírsárkány - játék és művészet Népi Iparművészeti Múzeum 2005. szeptember 4-ig Zsinóros sárkányok kiállítása, amelyben együtt láthatók a sárkányozás történetének legfontosabb típusai, valamint a Szórakaténusz Játékmúzeum és Műhelyben szervezett alkotóműhely egyéni tervezésű sárkányai. „Mi ez a zsinóron röpködő egyszerű szerkezet, amely még a rakéták korában is izgalomba hozza az embereket a világ minden táján? És mi adta az ötletet az első sárkány készítőjének? Valószínűleg sohasem tudjuk meg. A sárkánynak nincsen megfelelője a természetben. Igazi találmány. Ez a zsinóron feszülő sárkány volt az első aerodinamikai törvényeknek engedelmeskedő, működő repülőszerkezet. A sárkányt feltételezhetően a világ különböző részein egymástól függetlenül is feltalálták. Mégis a hagyomány szerint Kína a sárkányok szülőföldje. A legrégebbi ábrázolások és írásos nyomok innen származnak. Az i. e. 4. században készült az a csésze, amelyen az első sárkányeresztést ábrázoló kép látható... Az európai sárkányok valószínűleg azokból a dekoratív szélzsákokból alakultak ki, amelyeket a rómaiak az i. e. 2. században harci zászlóként használtak. Csak jóval később kezdték őket szabadon repíteni. Az első feljegyzés 1326-ból származik. Ez egy olyan „dracone”-!, sárkányt említ, amelynek szárnyai vannak, amely nincs oszlophoz kötve, hanem szabadon száll..." Bodóczky István A MÚZEUMI VILÁGNAPON 2005. május 18-án a múzeum látogatása ingyenes. Kalotaszegi hímzések A Zana-gyűjtemény eddig nem látott darabjai és a Díszítőművész Szakkör tagjainak munkái. Látogatható: május 18- 28-ig. GÖDÖLLŐ Ha a falak mesélni tudnának... -A gödöllői kastély 20. századi történetéről az egykori virágház és fürdő termeiben Királyi Kastély 2005. április 20 - október 30. A Gödöllői Királyi Kastély első felújított termei 1996. augusztus 17-én nyíltak meg a nagyközönség előtt, majd évről évre újabb szakaszok készültek el 2000 augusztusáig. A középső rész emeletén berendezett kiállítás a Grassalkovich családot és a királyi időszakot mutatja be történeti- és enteriőr-kiállítás formájában. A legújabban elkészült épületrészt, a Grassalkovich II. Antal által kialakított kastélyszínházat 2003 augusztusában adtuk át, mely az előadásokon kívüli időben szintén látogatható. A most nyíló időszaki kiállítás, kiegészítve az emeleti tárlatot, a kastély 20. századi életén, változásain, és felújításának eddigi állomásain kalauzolja végig látogatóit fényképek, tárgyak, építészeti emlékek és egyéb kordokumentumok felhasználásával. Betekintést enged az épület egy korábbi, 19. századi állapotába is a feltárt falfestések és épületelemek segítségével. Új, a látogatóktól évek óta elzárt helyszínen a felújításra váró szárnyak egyikében fogadja az érdeklődőket. A kastélyparkot északról kísérő hosszú szárnyat (7. szárny) narancsháznak építtette Grassalkovich I. Antal, 1764 előtt. Terét kilenc csehsüveg-boltozatos szakasz fedte, hozzá nyugat felől csatlakozó kapualjjal, benne kúttal és azt követő még két helyiséggel. A narancsház az udvar felé nagy, boltíves nyílásokkal kapcsolódott, a túloldalon az országút felé pedig zárt falát mutatta. 1769-70-ben emeletet húztak a földszintes épületre, úgy, hogy nyugati végén díszes sarokrizalittal zárták az épülettestet, amely boltozatos földszintjével sala terrenaként szolgált. Lakóiról muzsikusszárnynak nevezték el, később a 19. század elején pedig fürdőt és virágházat telepítettek bele, melyről Odrobenyák János, egykori plébános így ír 1875-ben: 152
