Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2005 (26. évfolyam, 1-12. szám)

2005-05-01 / 5. szám

©L^ÚZEUMI ^ÍRLEVÉLi© a jelennel, az elképzelés a valósággal. A kép egy részét a megszokott panoráma - a romkerti környezet, utak, fák - foglalja el. A fontosabb falmaradványok, alapok helyén azonban ott állnak a több ezer éves épületek, a feltámasztott múlt. Fotorealisztikus részletességgel kidolgozott minden fal, oszlop, ablakkeret, cserép. A valószerűséget fokozza, hogy a képen - éppen úgy, mint azon kívül, a valóságban - ugyanolyan irányban süt a nap, a virtuális épületek árnyékot vetnek egy­másra és a környezetükre. Minden a maga helyén, nagyságában és távolságában látszik, mintha csak valóban felépült volna. Nem kell többé elképzelni a nehezen elképzelhetek: ott áll a helyén. A fejlesztésre a lehetőséget az Alfa Program adta, amelynek keretében a kormány tavaly közel egymilliárd forintot fordított a hazai múzeumok kor­szerűsítésére. A SZTAKI az amerikai Silicon Graphics magyarországi képviseletével együtt pályázott és nyert, majd alvállalkozók - műegyetemi tanszékek, magán­cégek - bevonásával fél év alatt valósította meg a pro­jektet. A telepítendő kronoszkópok ideális helyét az Aquincumi Múzeum vezetői választották ki régészeti szempontok alapján. Első lépésben két múltbanéző felállítását határozták el. Az egyiket a régi múzeumi főépület mellé, ahonnan jó rálátás esik a valamikori nagy közfürdőre, a Macellum nevű piacra és a mellet­te lévő iparosházakra, a másikat a jelenlegi szabadtéri színpad mellé, ahonnan a Collegium, a nagy lakóház és a Mithras szentély mutatható be. Maga a kronoszkóp merőben új, szabadalma­zás alatt álló technikai eszköz. A krómosan csillogó, nemesacélból készült fémháznak mindenfajta idő­járási viszontagságot el kell viselnie, hiszen szabad ég alatt áll, esőnek, forró napsütésnek, fagynak kitéve. A fejrész ellensúlyos mechanizmussal könnyítve kézzel emelhető-süllyeszthető, magas felnőttek, gyermekek, tolókocsisok egyaránt könnyen szem­­magasságba állíthatják a két kis betekintő ablakot. A nézőke mikroképernyőket és optikai rendszert tartalmaz, hőtől, hidegtől és párától temperált ven­­tilláció védi. Az állvány és a forgó fejrész közé precíz szögelfordulás-érzékelőt építettek be, annak érde­kében, hogy a mikroképernyők mindig az aktuális - a nézőke irányába eső - képet mutassák. A mikroképernyők a videojelet a múzeumi főépületben lévő központi számítógépekről kapják. A szoftver különleges, eddig sehol nem alkalmazott módon kombinálja a fototechnikát és a számítástech­nikát. A rendszer fontos része a napsütés- és árnyék­mérő műszer, amelyet egy tetőn helyeztek el, jeleit a számítógép értékeli, és figyelembe veszi a megjelení­tett virtuális épületek és környezetük fényviszonyainak, árnyékainak a kiszámításánál. A belsejéből folyamato­san halk zene szól, időnként felidézve az Aquincumban talált római kori víziorgona feltételezett hangját. A kronoszkópok a tervek szerint a szezonnyi­tástól kipróbálhatók az Aquincumi Múzeum rom­parkjában (1031 Budapest, Szentendrei út 139.). Április 29-én két időszaki kiállítást is nyitunk. A „Fon­juk meg a múltat..." című kiállítás célja, hogy az ókori emlékek, és a mai kézműves termékek segítségével megelevenítse a rómaiak mindennapi életében jelen­lévő kosarakat és fonással előállított berendezési tár­gyakat, a fonott készítmények széleskörű használatát, a fonásnál használt alapanyagokat és szerszámokat, a fonási technikát és a kosarak kultikus szerepét. „Állatok az emberek világában" címmel az ál­latcsontok tudományos vizsgálatának eredményei kerülnek bemutatásra. Ezzel az aquincumi archeo­­zoológiai kutatások eredményeit tárják a nagykö­zönség elé, kiemelve a jellegzetesen aquincumi vo­natkozásokat, az embert és az állat sajátosan az erre a korra jellemző kapcsolatát, az ezzel kapcsolatos attitűdváltozásokat, az állati „életút" fejezeteit. Iparművészeti Múzeum Bronzba zárt imák 500 orosz fémikon a moszkvai Rubljov Múzeumból és hazai közgyűjteményekből 2005. április 26. - július 10. Az orosz kulturális évadhoz kapcsolódó kiemelkedő magyarországi múzeumi esemény a világon eddig legna­gyobb szabású - több mint félezer darabot felvonultató, ezer év tárgyi anyagát felölelő - orosz fémikon kiállítás, melyet az Iparművészeti Múzeum részben az oroszorszá­gi múzeum, részben magyar közgyűjtemények, magán­gyűjtők, részben saját gyűjteményéből állított össze. A kiállítás a Rubljov Múzeum anyagát kro­nológiai sorrendben, a magyarországi gyűjtemé­nyekből válogatott tárgyakat ikonográfiái csopor­tosításban mutatja be. 149 I

Next

/
Thumbnails
Contents