Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2005 (26. évfolyam, 1-12. szám)

2005-01-01 / 1. szám

(Sl^ÚZEUMI J/ÍRLEVÉLJ© kiállítás rendezőinél: Bogdán Melinda-Munkácsy Gyu­la, Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum, 1089 Budapest, Könyves Kálmán krt. 40. tel.: 3031740, fax: 303-1742; g.munkacsy@chello.hu Munkácsy Gyula Múzeumok az Interneten A számítógépes múzeumi nyilvántartási rendszer bevezetésének feltételrendszere A múzeumi nyilvántartásról szóló 20/2002. (X.4.) ren­delet értelmében a nyilvántartás (a NKÖM engedélyé­vel) számítógépen is megvalósítható. A számítógépes nyilvántartásra való áttérés engedélyezését a múzeum felelős vezetője az NKÖM Múzeumi Főosztályának írt hivatalos levélben kezdeményezheti. Az átállás legki­sebb egysége a múzeum egy gyűjteménye. Az engedélyt a minisztérium a múzeumi informatikai szakfelügyelet vizsgálata után, annak javaslata alapján adja ki. A nyilvántartás hosszú távú, biztonságos működtetése érdekében az engedélyezéshez a mú­zeumnak rendelkeznie kell: • a fenntartónak a számítógépes nyilvántar­tásra történő áttérést támogató hivatalos nyilatko­zatával, • megfelelő nyilvántartó szoftverrel (mentési, jogosultsági rendszer, előírt adattartalom, stb.) • megfelelő személyi és infrastrukturális feltéte­lekkel (üzemeltető, számítógépterem, hardver, stb.) • a rendelet 12. §-ának megfelelő szabályzat­tal (benne az üzemeltetői és felhasználói feladatokra vonatkozó ügyvitellel) A vizsgálatról és az engedélyezési folyamatról bővebben olvashatnak a Múzeumi nyilvántartási pro­jekt (infosz.nhmus.hu/mnyr), illetve az informatikai szakfelügyelet web-oldalán. Múzeumok és gyűjtemények A Szépművészeti Múzeum terveiről - részlet Baán László beiktatási beszédéből „... Ez a múzeum akkor fog jól működni, ha a hoz­zánk látogatók és az itt dolgozók újra és újra szívesen és örömmel jönnek ebbe a házba. Mindent, még egyszer hangsúlyozom, mindent meg fogok tenni azért, hogy ami ezt szolgálja, azt segítsem, ami pedig akadályozza, azt elhárítsam. Még beiktatásom előtti délelőtt foganatosí­tottam egy intézkedést. Kértem a kollégákat, hogy a plakátokkal teleaggatott kerítést, amely a Hősök tere felé hosszú évek óta elzárta és elcsúfította a múzeu­mot, a mai napon bontsák le - ami meg is történt. Azon túlmenően, hogy budapesti polgárként az évek óta értetlenül tűrt csúfságot mától módomban állt végre eltakaríttatni, úgy gondolom szimbolikus üze­nete is van e lépésnek. Le kell bontanunk a falakat, és ki kell tárnunk a kapukat, hogy a lehető legtöbb embertársunkhozjusson el az itt őrzött és bemutatott kincsek üzenete, az az élmény és tudás, amit ezek a műtárgyak az őket befogadóknak adhatnak. A hozzáférés, a kommunikáció útjában álló falak, akadályok igen számosak, s úrrá lenni rajtuk nem egyszer nagy munkát, eltökéltséget és leleményt igényel. Szerencsére ezen akadályok leküzdésének mikéntjére kollégáink szerte a világban sok módszert kidolgoztak már, s ezek többsége ma már tulajdonkép­pen közös múzeumi standardnak tekinthető a nyugati világban. Éppen ezért, ha egyszerűen csak azt tűzzük ki magunk elé, hogy váljunk egy korszerű európai mú­zeummá, akkor nem nagyon tévesztünk célt. Ha ezt a célt tudatosítottuk, akkor különösképpen tarthatatlan­ná válik múzeumunk mai állapotának egy-egy eleme. Csak egyetlen példát arra, amin azonnal változtatnunk kell. Nem ismerek Európában egyetlen, nemzetközileg valamelyest is számottevő múzeumot, amely honlapjá­nak ne volna angol nyelvű változata - a Szépművészeti Múzeum kivételével. Ez a szomorú negatív rekord igen igazi kommunikációs fal köztünk és az irántunk érdek­lődő nemzetközi közönség között. Ennek mielőbbi megszüntetése elemi érdekünk és kötelességünk. Azonban minden előttünk álló feladat elle­nére tény, hogy hála elődeink gyűjtő- és megőrző szenvedélyének, egykori és mai kollégáink szakmai tudásának és odaadásának, minden lehetőségünk szerint mégis csak egy nagy európai múzeum va­gyunk. Ezért is köszönöm és vagyok hálás az igazgató kollégáknak, akik meghívásomra eljöttek hozzánk, hogy együtt ünnepeljük intézményünk születésnap­ját és egy új fejezetének kezdetét. A londoni British Museum, a new york-i Frick Collection, a berlini Gemäldegalerie, a lisszaboni Gulbenkien Museum, a bécsi Kunsthistorisches Museum és a firenzei Uffi­­zi mai vagy egykori vezetőinek jelenléte azt mutatja, hogy nemcsak mi véljük, de ők is úgy gondolják, hogy egy családba tartozunk. 17

Next

/
Thumbnails
Contents