Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2005 (26. évfolyam, 1-12. szám)
2005-04-01 / 4. szám
©MÚZEUMI J^ÍRLEVÉL J© volt még kézzel, töltőtollal írott felkérő „physical letter"-ről, amellyel érdemes megközelíteni a támogatókat, s az idén bevezetendő ötletről, a Maecenas Napról december 12-én, Esterházy Miklós születésnapján. A Summa Artium Kht. szeretné jutalmazni és fellendíteni e tevékenységet, amelynek megünneplésére idén a Szépművészeti Múzeumban kerülne sor. A panelbeszélgetés lényeges eleme volt F. Tóth András (Önkéntes Központ Alapítvány) előadása az önkéntesekről születő törvénytervezetről, amelynek majdani alkalmazására a befogadó intézmények sem készültek még fel teljesen. Kéri, figyeljék sorsát, hiszen a szaktárcák is kifejthetik véleményüket. Kirschner Péter szólt arról, hogy ez a Nemzeti Civil Alapprogram első éve, jogi személlyé lép elő, pályázatokat ír ki, reméljük ettől is erősödik majd a civil szektor, oldódik a civilekkel szembeni bizalmatlanság. Zárszó: segítségkérésre, információra mindenki figyelmébe ajánlják a www.onkentes.hu honlapot, ahol minden önkéntességre vonatkozó tudnivaló folyamatosan megtalálható. (Hudák Zsuzsanna előadását a Szépművészeti Múzeum Baráti Körének működéséről elolvashatják a www.mlalapitvany.hu honlapon). Vigh Annamária (NKÖM Múzeumi Főosztály) a múzeumbarátok és támogatók szerepéről beszélt a „Látogatóbarát múzeum” koncepciójában. Főbb elemei: felhasználóbarát múzeum és a kapcsolatrendszerrel, erkölcsi-anyagi segítséggel támogató múzeumbarátok, adományozók, önkéntesek, tanácsadó testületek, kutatók, szakértők összefogása, az idősek bevonása, a kulturális vidékfejlesztés, amely üres forma a múzeumbaráti körök nélkül, s mindezekben a kölcsönös kooperáció megteremtése. Az önkéntesekkel való foglalkozás során fontos a kompetenciák, hatáskörök tisztázása, a feladatmegosztás, az önkéntesekkel kiváltható munkakörök pontos kijelölése, amely nagyon komoly szakmai kérdés. Alapvető fontosságú az önkéntesek képzése, a képzettség általában, mert nemcsak az önkéntesek, hanem a múzeumi kurátorok továbbképzése sem megoldott. Meg kell pontosan határozni, hogy az önkéntesek esetében mely szintig tekintünk valakit szakképzettnek. Az adományozók rétege egy külön probléma. Az adományozónak is tiszteletben kell tartani a gyűjteményi kereteket, nem elég ha pl. a baráti kör „megszerez” egy művet, amely nem illik az adott gyűjtemény profiljába. Érdemes konkrét megállapodásban rögzíteni a baráti kör számára is az év feladatait, összhangba hozni a múzeum munkatervével, ugyanakkor mindezt számon is lehet kérni. A mecénatura kérdéséről: a magyar jogalkotás lemaradása ebben jelentős, hiszen nincsenek nagyobb adókedvezmények. A baráti kör és az önkéntesség szervezésében a Ludwig Múzeumban formálódik az új kezdeményezés, a szakmúzeumok még mindig túlságosan maguknak tartják fenn az irányítást. Jó példákat látunk az együttműködésre a kisvárosokban, kistelepüléseken (Kiskunhalas, Kiskőrös, Kalocsa, Gödöllő). Elsődlegesen a múzeumpedagógiai feladatkörben lenne nagyon nagy szükség önkéntesekre, a tárlatvezetésben, a programépítésben, hálózatépítésben. A múzeumi hazai példák bemutatása következett. Igaz, hogy a régi típusú önkéntesség és baráti kör példái ezek, de elgondolkodtató, hogy a cégszerű, professzionális adókedvezménnyel segített új típusú modellek mellett nem kéne mégis valamit megtartani és hasznosítani abból a sok emócióból, jószándékból, önfeláldozási készségből, ötletből, ami az emberekben benne van? A programból pontosan kiolvasható a teljes lista, én csak néhányat említenék: Familia Gladiatoria, TKM Pécsi Klubja, Sajtókávéház, Mátészalkai Művészeti Alapítvány, Váci Múzeumbarátok (amelyet Ilon Gábor élesztett fel újra!), Vasi Múzeumegylet, Túrkeve, Tápiószele, Berettyóújfalu, Eger, Debrecen, Veszprém... Néhány kiemelkedő előadásra hívnám fel még a figyelmet. A „régi típusú" baráti kör bemutatásánál feltétlenül fontos Anka Mária előadása az MNG Baráti köréről. Beszélt mindenki jóságról, szépségről, egyedül Anka Mária elemezte kialakulásuk „történelmi gyökereit”. Egy aktuális párthatározat hívta fel a múzeumokat, hogy a közművelődési osztályok szervezzenek baráti köröket. Nem civil kezdeményezés volt, hanem az MNG Baráti Köre is a múzeumi törvény keretén belül, minisztériumi engedélyezéssel született meg 1979. november 11-én. A körnek mecénaturára nem volt szüksége, hiszen a kulturális minisztériumtól kapott költségvetés keretei adták a Baráti kör pénzügyi alapját. A mecénatura viszont jelen volt mindig, mivel kortárs festők gyakran ajándékoztak műveket az MNG gyűjteményének. A jelen időszak a formai változások kora. 2001-ben civil szervezetté, egyesületté alakultak, a Fővárosi Bíróság bejegyzése alapján. Jelenleg 300 tagja van, 2004-ben ünnepelték 25 éves fennállásukat. Kérdés: hogyan és merre nyisson a Baráti kör? Donátorok, mecénások, társadalmi szervezetek felé? Mi legyen a jövő? (Előadását szintén megtalálhatják a www. mlalapitvany.hu honlapján.) 125
