Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2005 (26. évfolyam, 1-12. szám)
2005-01-01 / 1. szám
(SÜ^TúZEUMI j^ÍRLEVÉL^® A harmadik füzet a nem országos múzeumok múzeumpedagógiai kínálatát mutatja be. Sajnos, itt már nagyon feltűnő, hogy mennyire egyenetlen a múzeumok felkészültsége. Mégpedig nemcsak a kiállítások, múzeumpedagógiai programok és segédanyagok tekintetében, hanem a tekintetben is, hogy ki hogyan tudja magát bemutatni, mennyire fontos, hogy szerepeljen ebben a kiadványban, mégpedig érdekesen, vonzóan. Meglepő volt megtudni, hogy vannak múzeumok, amelyek számára nem volt érdekes, hogy díjtalanul bekerüljenek egy színes, országos reklámkiadványba, hogy ezért magukról információt, képeket küldjenek. Vannak tehát fontos múzeumok, amelyek hiányoznak, és vannak olyanok is, amelyek unalmasan, laposan jelennek meg. Akárhogyan is, itt egy ingyenes, bárki érdeklődő számára elérhető kiadványsorozatról van szó, amely a legfontosabb ismereteket nyújtja. A negyedik füzet ismét az országos múzeumoké, most már a 2005-ös évre gondolva. És a tárca még mindig tartotta a színes, igényes megjelenéshez magát. Nem úgy az ötödik füzetben, mely egy eredetileg is fekete-fehér kiadvány magyar fordítása, adaptálása. Az English Heritage egy társadalmi szervezet, melynek céljai között szerepel az angliai műemlékek védelmén kívül az azokkal kapcsolatos, és a műemléki helyszíneken folyó tanítás fejlesztése, támogatása is, továbbképzésekkel, kiadványokkal. G. Durbin, S. Morris és S. Wilkinson: A Teacher's Guide to Learning from Objects című tanári segédkönyve tehát a tárgyakkal, a tárgyakról való tanításról, tanulásról szól, elmélettel és sok gyakorlati példával. Magam a szakterületen kevés ilyen jó munkát ismerek, idézgettem is sűrűn. És most nagy örömömre - itt van magyarul is! Méghozzá nemcsak egyszerűen lefordítva, hanem igényesen adaptálva is. Miszné Korenchy Anikó minden ábrát magyarországira cserélt, minden magyarázatot átírt az adott ábrára, tehát a lehető legjobb értelemben szájba rágta nekünk ezt a remek alapművet. Amely „szájba rágja" nekünk, hogyan lehet egyszerű eszközökkel érdekesen, hatékonyan dolgozni múzeumban, műemlékben, tanteremben, bárhol, ahol tárgyakat is tudunk használni. Meggyőződésem, hogy e kiadványt nagy haszonnal forgathatja mindenki, aki kiállítás készítésében vesz részt. A Mit tudhatunk meg a tárgyakból? a Gondolkodjunk együtt a tárgyakról! c. fejezetek alkalmasak arra, hogy a tárgyait válogató muzeológus, vagy az installáción gondolkozó kiállításrendező, a szöveget író múzeumpedagógus jobb kiállítást csináljon áttanulmányozásuk után. (Ez akkor is igaz, ha akár egyetlen személyben lakozik a három funkció ellátója a kisebb múzeumok esetében, avagy ésszerű munkamegosztásban készül a kiállítás egy nagyobb múzeumban.) A múzeumban és az iskolában dolgozó múzeumpedagógus pedig nyilvánvalóan csak profitálhat belőlük, továbbá a Készségfejlesztés c. fejezetből. Mindenkinek segítség az irodalomjegyzék kiegészített változata is. Az igényes megjelenés pedig ezúttal is a Studio 1 érdeme. A sorozat füzetei megkaphatok a NKÖM Múzeumi Főosztályától, (1077 Budapest, Wesselényi u. 20-22., T.: 1 -4847337), további felvilágosítás pedig a www.nkom.hu honlapon található. Vásárhelyi Tamás Beszámolók Még mindig kortársunk a művészet A Még mindig kortársunk a művészet- „nemcsak rajztanároknak" - című konferenciánk, melyet 2004. november 6-án rendeztük meg, túl azon, hogy a közel száz résztvevő többségének formális és informális véleménye szerint sikeres volt, szolgált néhány megszívlelendő tanulsággal is. Már a Kortársunk a művészet (2001) c. konferencia is megmutatta, hogy sok olyan pedagógus van ma Magyarországon, aki figyelemmel kíséri a kortárs művészetet, és készen áll a kortárs művészet tanulmányozására, órai „alkalmazására". A konferencia megmutatta továbbá - kortárs művészettel foglalkozó szakemberek előadásain és gyakorlati bemutatóin keresztül -, hogy a múzeum hajlandó partnerévé fogadni az iskolát a kortárs művészet feldolgozásában, annak élménnyé formálásában. A konferenciai kiemelkedő eseménye volt Helen-Charmannek a Taté Modem (London) tanártovábbképzését bemutató referátuma. És mégis, a konferenciát záró fórumon vált nyilvánvalóvá, hogy az olyan szakmai találkozásokra lenne a legnagyobb szükség, mely még több kapaszkodót, még több módszertani, gyakorlati, technikai ismeretet nyújt azoknak a tanároknak, kik rendkívül kiszolgáltatottak az intézményi és tantervi kereteknek, de emellett felismerték a kortárs művészetben rejlő oktatási nevelési, képességfejlesztési lehetőségeket. Ajövőben azon leszünk, hogy életre hívjunk egy ilyen, gyakorlati szempontokat érvényesítő konferenciát, ugyanakkor szeretnénk bevonni a kortárs művészet és pedagógiájáról való gondolkodásba a művészeket és a politikusokat is. Hemrik László 13
