Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2004 (25. évfolyam, 1-12. szám)

2004-03-01 / 3. szám

©i^TúZEUMI J/íRLEVÉLJ© kifejezetten mellérendelt szerepet játszik. Szemléleté­nek egész beállítottsága alapvetően elfogadó. „Mun­káimmal nem ironizálok, mivel az irónia a dolgokon csak a látszólagos felülemelkedés lehetőségét adja”. „És ilyen térbe költözött „kép” a Három hasz­nált 1994-es karácsonyfa. A kilencvenes években, pontosan 1994 szilveszter éjszakáján, egy lakótelepen a hazai szokásoknak megfelelően kidobott három ka­rácsonyfát talált és magával vitte őket. Itt jellemzően azt gyűjti be, ami egyáltalán nem érték, amitől más sza­badul, s talán éppen ezért, egyfajta tükörtevékenység­ként. Nem sokkal később, a Lajos utcai galéria Érintés című kiállításán minden átalakítás nélkül mutatta be a Három használt 1994-es karácsonyfát. Szándéka, hogy huszonöt évenként újra és újra kiállítsa őket, és így az idő függvényében, mint 1994-es karácsonyfa értékelődjön fel a három fenyő, hiszen fenyőfa sok van, de olyan, amely 1994-ben karácsonyfaként szere­pelt, több már nem lehet, az idő előre haladtával pedig egyre inkább valószínűsíthető, hogy a '94-es évjáratú karácsonyfák társaságának az ő tulajdonában van az utolsó három példánya. (A kidobott karácsonyfák el­ső kiállításán említette valaki, hogy koncepciója egy létező közgazdasági elméletet illusztrál.) Visszatérve Heideggerre, azzal folytatja a mű­alkotás meghatározását, hogy megállapítja: a mű nyilvánosan ismertet meg a dologszerűséggel, de emellett valami más is, és ez a más az, ami a művé­szit képezheti. A mű készített dolog, de annál több is, ez a többlet Heidegger szerint az allegória. Gerber műveit - „összetéveszthető szanzavéráját”, „használt karácsonyfáit" és művészeti tevékenységének egészét tekintve - egy élet- és viselkedésmód allegóriáinak láthatjuk, s ha tetszik, a munkássága által megtes­tesített művészi többletet ebben a magatartásában ismerhetjük fel.” Info: Hudra Klára: 209 6008 E-mail: hudra@axelero.hu Konferencia Kisnemesi Otthonok 3. Országos Találkozója Békéscsaba, Munkácsy Emlékház 2004. március 30-31. Első nap 10.00 órától előadások hangzanak el: • Pap János polgármester úr köszönti a résztvevőket, • Sisa Béla építész az emlékház felújítási munkáit ismerteti, • Magyarország kulturturizmusáról Horváth Béla tu­risztikai szakember számol be, • Nemesi rétegződés az Alföldön az újratelepítés után - előadó Kollega-Tarsoly István, szerkesztő, történész • Kisnemesi családi képtárakról Sz. Kürti Katalin mu­zeológus beszél, • Dabas a kúriák városa, felújítások története: Szta­­vinovszky Győzőné tanár, (helytörténész) és Rácz Nán­­domé Szente Krisztina kúriatulajdonos előadása • Kitekintünk a szomszédos kúria-helyzetre: Erdély­ről Miklósi-Sikes Csaba múzeumigazgató beszél, • Bugár-Mészáros Károly építész, múzeumigazgató életmódról és kerttörténetről ad elő. Vacsora és szállás Gyulán lesz. Második nap kirándulunk: Lőkösházára a Vásárhe­­lyi-Bréda-kastélyhoz Germán Géza polgármester úr kalauzolásával, majd Mezőhegy esen a Ménesparancs­nokságot, a lovardát, a kocsimúzeumot, a főmagtárat és a Csekonics-parkot mutatja be Csanádi István isko­laigazgató (helytörténész). Érdeklődni a 66/ 442 080 -as telefonon lehet. Mészáros Zsuzsanna XXII. Országos Műemléki Konferencia Sopron 2004. április 14-17. Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata, a Kul­turális Örökségvédelmi Hivatal és az ICOMOS Ma­gyar Nemzeti Bizottsága tisztelettel meghívja Önt a XXII. Országos Műemléki Konferenciára (témakör: A történeti város és vidéke) és a 2004. évi Műemléki Világnap ünnepi rendezvényére Előzetes program: Április 14. (szerda) 10 órától Regisztráció 14.00- 17.00 Műemléki séta Sopron belvárosá­ban 17.00 - 18.00 Csatkai Endre emléktáblájának meg­koszorúzása 18.00- 22.00 Bevezető előadást követően nyitó fogadás Április 15. (csütörtök) 8.00 - 19.00 Tanulmányút 19.00 Vacsora Április 16. (péntek) 10.00- 12.30 Plenáris ülés 12.30-14.00 Ebéd 14.00 -18.00 Szekcióülések 19.00 - 20.00 Orgonahangverseny az Evangélikus templomban 88

Next

/
Thumbnails
Contents