Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2004 (25. évfolyam, 1-12. szám)
2004-02-01 / 2. szám
Magyar Nemzeti Múzeum ÚJ SZERZEMÉNYEK 2003 A Magyar Nemzeti Múzeum több gyűjteménye a 2003-as esztendőben is számos értékes műtárggyal gazdagodott. Az új szerzeményeket ez alkalommal is kiállításon mutatja be a Magyar Nemzeti Múzeum. A kiállítás 2004. január 23-án nyílt meg, s előreláthatóan április közepéig lesz látható. Az egyes gyűjteményeket sokoldalúan reprezentáló tárlaton szembetűnő, hogy a régészeti anyag szerényebben szerepel az elmúlt évekhez képest. Ennek az egyik oka az, hogy a korábbi évek tervásatásai közül a Szendrő-Felsőváron folytatott későközépkori feltárás befejeződött, míg más ásatásokon, mint például a göd-újtelepi római kori ásatáson, nem került a felszínre kiállításra alkalmas anyag. Néhány ásatás anyaga pedig azért nem jutott el a tárlatra, mert a múzeumban folyó épület rekonstrukció miatt a restaurátor műhelyekben nem tudtak folyamatosan dolgozni. Az elmúlt évek tervásatásai közül ebben az évben csak a Veszprém megyei Kup-Egyesen folyó feltárás adott leletanyagot a kiállításra. Az újkőkori telepásatást ezúttal is a korábbiakhoz hasonlóan gazdag anyag mutatja be. A régészeti gyűjtemények szokatlan módon páratlan adománnyal is gyarapodtak: Péntek Attila magángyűjtő több ezer darabos őskőkori pattintott kőeszköz kollekciót ajándékozott a múzeumnak. Emellett néhány szerencsés vétellel is gazdagodott a régészeti anyag, többek között egy Kr. e. 4. évezredből való rézbaltával, valamint egy későbronzkori karddal és egy edénnyel. Mivel középkorból származó szerzeményünk nem volt tavaly, ezért a kiállítás nagyobb, meghatározó egysége a 17. századtól napjainkig terjedő, főként művelődéstörténeti anyagot mutat be. A Képcsarnok egyik legkiemelkedőbb műtárgya a Berény Róbert által Tildy Zoltán köztársasági elnökről készített egykorú olaj kép, amelyet a Múzeumi Hírlevél egy későbbi számában ismertet majd részletesen Basics Beatrix. A metszetgyűjtemény az elmúlt évekhez hasonlóan tavaly is kvalitásos darabokkal bővült, közte Johann Gelle II. Ferdinándot megjelenítő lovasképe (1619), vagy Simon Thomassin II. Rákóczi Ferencet ábrázoló mellképe (1713). Ez utóbbi kapcsán feltétlenül említést érdemel, hogy a 2003-as Rákóczi-év alkalmából olyan kincsekkel gyarapodott a múzeum mint a fejedelem és Bercsényi Miklós egy-egy levele, vagy mint Rákóczinak 1751-ben Hágában kiadott Erkölcsi és politikai végrendelete és Mikes Kelemen törökországi leveleinek első, Kultsár István-féle kiadása (Szombathely, 1794.). A Képcsarnok értékes anyagokkal gazdagodott Dó'ry Ilona ajándékaiból is. Nagylelkű honfitársnőnk különféle 19. századi dísztárgyak mellett szép festményeket és metszeteket adományozott a múzeumnak, mint például az egyik felmenőjét, jobaházi Döry Hugó felsőházi tagot ábrázoló olajképet, amelyet Merész Gyula festett 1943-ban. A Fényképtár gyarapodásából az elmúlt évekhez hasonlóan csak a legértékesebb anyagokat mutatja be a tárlat. A kiállított női, illetve férfi portrét ábrázoló kromotípia (19. század második fele) szakértőink szerint technikai különlegesség, ugyanis ezzel a korai fényképészeti eljárással ritkán készítettek ilyen nagyméretű képeket. A fényképezés úttörő korszakának emlékei közé tartoznak a 19. század utolsó harmadában készített fotókerámiák. A Fényképtár idevágó gazdag anyaga több értékes darabbal gyarapodott tavaly. A fenti vételek mellett ajándékokkal is növekedett a tár anyaga. A Kalocsai Iskolanővérek a magyarországi Lourdes-i zarándokokról felvett két nagyméretű csoportképet ajándékoztak a múzeumnak. A Piarista Rendtartomány Központi Levéltára pedig egy rendkívül értékes anyagot engedett át gyűjteményünknek: tucatnyi tékába rendezve kartonokon elhelyezett ezernél is több 19. századi fényképet kaptunk, amelyek az egykori Magyarországot és tartományait mutatják be szisztematikusan. A tárlaton ebből a hatalmas anyagból a boszniai okkupáció (1878) alkalmából készült fotókból mutatunk be ízelítőül két kartont. A Fényképtár számos felvétellel gyarapodott a közelmúltból is. Ezek közül Gábor Júlia ajándékát helyeztük el a tárlaton, aki édesanyjának, Ruttkay Éva színésznőnek hagyatékából gazdagította a tárat nagyon érdekes képekkel. A kiállítás legtöbb anyagát a frissen felállított Történeti Tár adta. Az Újkori és a Legújabbkori Történeti Főosztály összevonásából létrejött új szervezeti egységnek szinte majd minden gyűjteményéből jutott néhány műtárgy (textil, plakát, fegyver, játék, ötvöstárgy, irat, képeslap stb.) a tárlatra. A textilgyűjtemény évek óta kiemelkedő darabokkal szerepel az új szerzeményi bemutatókon, így ezen a tárlaton is. A legkiemelkedőbb darab egy 1920-ban készült menyasszonyi ruha, amely hosszú uszályával valósággal uralkodik a terem közepén. Az életmódot reprezentáló ruha együttes egy másik érdekes darabja egy 2. világháborús ejtőernyőselyemből készült női ruha az 1950-es évekből. Mindkét esetben külön értéke a daraboknak, hogy keletkezésük és viselésük körülményei jól ismertek. Ugyanez mondható el egy nagy polgári család játékairól, amelyek egy gyermek szinte komplettjáték együttesét tartalmazzák a képes mesekönyvtől a társasjátékokon át egy zenedobozig. A bútorgyűjtemény tavaly egy szerencsés vétellel gyarapodott. Lóczy Lajos földrajztudós biedermeier asztala és a hozzátartozó négy szék a tudós egykori balatonfüredi szomszédaihoz került, akiknek leszármazottaitól jutottak a múzeumba. A különféle kisebb gyűjtemények közül ezúttal a képeslapokat képviseli nagyobb szabású válogatás. Elsősorban vételekből több száz darabbal bővült ez a gyűjtemény. Közülük az európai uralkodó dinasztiák tagjait bemutató képeslapokból helyeztünk ki negyvenet. A 20. század első feléből származó lapoknak a felét a Habsburg-ház tagjainak ábrázolásaiból válasz-2004. fe6ruár
