Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2004 (25. évfolyam, 1-12. szám)

2004-02-01 / 2. szám

©Múzeumi Hírlevél m re a Kiss Ferenc Emlékerdő (háttérfotónk) a legjobb példa, utóbbival az ásotthalmi Tanulmányi-erdőben találkozhatunk. Madárfaunájuk meglepően gazdag, bár nem túlzottan karakterisztikus. A magas fajszám minden bizonnyal összefügg az itteni táj mozaikosjel­­legével. Az elmondottakat válogatásunk is tükrözi. A Kárpát-medence biotóp-típusainak ismer­tetését egy hipotetikus (tehát bizonyos fokú abszt­rakcióval sűrített) hegyi erdő élővilágával zárjuk. A nagyméretű diorámában gyermekkorunk kedvenc mesehősei közül találkozhatunk a barnamedvével, a rókával és a farkassal. A macskaféle ragadozók közül a hiúzzal és a vadmacskával - ahogy lesik a zsákmányukat. Visszatérve az alapszintre, a lépcsőforduló után az Arizonai-sivatag diorámája fogadja a látogató­kat. A beépített oszlopkaktuszok között félelmetes lát­ványt nyújtanak a támadni készülő csörgőkígyók. A sivatagi élőképet a Föld vegetáció-térképe, valamint a dél-amerikai füves térségek állatait bemu­tató dioráma követi. A lépcső mellett, egy beépített fali-tárlóban, Közép- és Dél-Amerika egzotikus kül­lemű bogarai kaptak helyet. A tárgyanyag zömmel Gaskó Kálmán magángyűjteményéből származik. A műsziklából kiépített „Andok" alagútján át­kelve az esőerdő kellős közepén találjuk magunkat. A trópusi esőerdők Földünk oxigéngyárai. Itt a napfény energiájának felhasználása hétemeletes rendszerben történik, szemben egy közép-európai tölgyes négy szintjével. Az esőerdő legfelső emeletét 50-70 m magasra is megnövő óriásfák alkotják. Ezt 20-40 m magasságban fényigényes, 6-15 méteren árnyéktűrő fák koronaszintjei követik. Alattuk (a ta­lajszintet nem számolva) cseijeszintek és lágyszárúak szintje található. A koronákon élő epifiton növények (például orchideák) még hatékonyabbá teszik a rend­szer működését. A lebomló szerves anyag gyakorla­tilag mindig rövid idő alatt újrahasznosul. Jelenleg a trópusi esőerdők 42%-a Dél- és Közép-Ameriká­­ban, 37%-a Afrikában található. Ázsia, Ausztrália és Óceánia együttes részaránya 21 %. Sajnos az eső­erdők pusztítása napjainkban fokozódik. Becslések szerint évente 113.000 négyzetkilométer őserdővel leszünk szegényebbek. Ha a kitermelés változatlan ütemben folytatódik az könnyen ökológiai kataszt­rófához vezethet. Dél-Amerika fogyatkozó trópusi esőerdeivel kapcsolatban az első dolog ami eszünkbe jut, a hal­latlan biológiai sokszínűség. Rosenfeld Richárd, Deák Ábrahám Ferenc és Hidasi József ajándékai szerencsére bőséges tárgyanyagot biztosítottakjelzett diorámánk berendezéséhez. Az aprócska kolibriktől a nagycsőrű tukánon át sokféle madárban gyönyörködhet a nagy­­közönség, és megfelelő az emlősanyag is. Az őserdők színpompás pillangóiból viszonylag apró, de repre­zentatív gyűjteményt állítottunk össze. Az esőerdő melletti, korlátokkal lehatárolt falfelületen, bőrökkel érzékeltetjük néhány amazó­­niai hüllő (királyboa, fekete kajmán) impozáns méreteit. Támogatók: Állami Erdészeti Szolgálat Kecs­keméti Igazgatósága, Hamzsek Sándor, a Szeged MJV Közgyűlése Városüzemeltetési és Környezetvédelmi Bizottsága, a Nemzeti Kulturális Alap Múzeumi Kol­légiuma, valamint a Környezetvédelmi Minisztérium Környezetvédelmi Alap Célelőirányzata. Segítségü­kért ez úton is szeretnénk köszönetét mondani. Gaskó Béla Közönségkapcsolat Az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet múzeumpedagógiai programjai „Nagymamáink színháza" Játékos tárlatvezetés a Bajor Gizi Színészmúzeum­ban, továbbá összeállítottunk egy feladatlapot a kiállítás anyagából. Bérház, Bp. XII. Kékgolyó u. 10. Utcai homlokzat 47

Next

/
Thumbnails
Contents