Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2004 (25. évfolyam, 1-12. szám)
2004-12-01 / 12. szám
®^5Túzeumi Hírlevél j© hozta kapcsolatba. Az általa fényképen bemutatott „pszeudousebti”-ket én egyszerű hamisítványnak véltem. O. Kaper hozzászólásában óvott az elhamarkodott következtetések levonásától, emlékeztetve arra, hogy Ausztráliában is előkerült már hiteles ásatásból usebti, s az nyilván csakis modern utazók révén kerülhetett oda. Friederike Bubenheimer-Erhart Etruria, míg Richard Verniers a dunai limes (valószínűleg épp pannoniai) egyiptomi, ill. egyiptizáló emlékeiről tartott előadást. Az Aquincumi Múzeum két régésze zárta az előadássorozatot, Póczy Klára az illyricumi vámhivatalokban magas tisztet viselő Isis hívőkről szólott, Bugán Adél „Isis Pannonica” előadásában arról beszélt, hogy a provinciákban előkerült egyiptomi jellegű emlékek a helyi gyökerű kultusz eszköztárához tartoztak, ahol az új, romanizált-egyiptomi forma is a saját elképzeléseikben élő istennőkre emlékeztette a helyieket. A vendégek az egyik délután megtekintették a Szépművészeti Múzeum Egyiptomi Gyűjteményét is, ahol Mojzer Miklós főigazgató köszöntötte őket. A szimpózium utolsó napján, szombaton a résztvevők autóbusz kirándulással Szombathelyre látogattak, hogy ott tekinthessék meg a legújabb ásatást. Itt Sosztarits Ottó, a Savaria Múzeum régésze számolt be a feltárások eredményeiről, Mezős Tamás, a Műszaki Egyetem professzora a Vitruvius nyomán elkészített új, hat oszlopos rekonstrukció terveit ismertette, Mráv Zsolt, a Nemzeti Múzeum régésze pedig a templom homlokzatfeliratának új olvasatát mutatta be. A nagy munka persze még egyáltalán nem zárult le, de a szentkerület közel harmadának kutatása alapján nyert eredmények így is nagyon figyelemre méltóak. Kimutatható, hogy a szentély a korábbi, a Szentléleky-Hajnóczy féle négy-oszlopos rekonstrukció helyett hat oszloppal rendelkezett; az udvar járószintje is magasabban helyezkedett el az eddig föltételezettnél. Előkerültek korábban nem ismert fedett csatornák is, melyeket az ásató a kultuszban szerepet játszó Nílus-víz elvezetésével hozott kapcsolatba. A közelmúltban előkerült leletek alapján a templom építészeti korszakolása is árnyaltabbá vált, s az is nyilvánvalóvá lett, hogy a központi szentély márványdomborművei és épületplasztikai emlékei eredetileg nem, csak később kerültek a pódiumtemplom homlokzatára. A legkorábbi, még facölöpös épület a Flavius-korra tehető, a templom főhomlokzatának nagy átalakítása, művészettörténeti érvek alapján, valószínűleg a Severus-kor idején történhetett; a templom pusztulását a 360-370-es évekre tehetjük. - Helyes döntés volt, a híres domborművek eredetijének a rekonstruált homlokzatról való lebontása, s azoknak a biztonságos, az időjárás viszontagságaitól óvó múzeumi elhelyezése. Azok kutatását is csak ez teszi lehetővé. Az újonnan épülő rekonstruált templomra hiteles másolatok kerülnek majd. A szimpózium utolsó napjának résztvevői a szombathelyi önkormányzat vendégei lehettek, a városházán tartott előadások hallgatóságát Feszt György polgármester-helyettes is köszöntötte. Sajnos a Sopronba tervezett ásatás-látogatásról le kellett mondani a hosszabbra nyúlt szombathelyi tartózkodás és a korai sötétedés miatt. A szimpóziumnak azonban ez még nem a befejezése, amint azt a házigazda, Zsidi Paula, az Aquincumi Múzeum igazgatója elköszönősekor mondta. Az a Győry Hedvig szerkesztésében megjelenendő, az előadások szerkesztett szövegét is tartalmazó kötet kiadásával zárul majd le. A mögöttünk hagyott szimpózium meggyőződésem szerint érdekes és értékes volt. Én azonban még mindig hiányolom a régészek és az egyiptológusok (vagy tágítva a kört, az orientalisták) közötti párbeszédet. Nagyszerű volt látni, hogy ennyi egyiptológus ellátogatott hozzánk, ám kár, hogy a hazai régészek közül kevesen jelentek meg. S bár az előadások általában izgalmasak voltak, de nem mindig jött létre az a párbeszéd, a provinciákban talált egyiptomi-egyiptizáló emlékek értelmezési lehetőségeit két oldalról megvitató diszkusszió, amely az Aegyptus et Pannonia szimpóziumok eredeti célkitűzése volt. De erre is van remény, s már most hívjuk az érdeklődőket a 2006 őszén rendezendő negyedik szimpóziumra. Hubai Péter Múzeumok mindenkinek ÚJ ÁLLANDÓ KIÁLLÍTÁS Nagykereki, Bocskai Várkastély állandó kiállításának megnyitása 2004. október 26. Bocskai István fejedelem és a nevével fémjelzett szabadságharc tiszteletére a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma 3 éves programot dolgozott ki, melynek kezdetéül 2004-et jelölte meg Hiller István, a minisztérium első embere 2004 év elején, az Iparművészeti Múzeumban, a Magyar Kultúra Napján tartott ünnepi beszédében. A rendezvénysorozat jelentős állomása volt 2004. október 26-a, Nagykereki, ez a Hajdú-Bihar 375
