Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2004 (25. évfolyam, 1-12. szám)
2004-12-01 / 12. szám
m^TúZEUMI J/íRLEVÉL J© Egyetem Média Oktató és Kutató Központ, Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Program: A közvagyon fogalmának, intézményeinek eredete • Antik kulturális örökség - nemzeti kulturális örökség - Radnóti Sándor • Levéltár és emlékezet - Kecskeméti Károly • Reneszánsz: a térbeli nyilvánosság útja - Horváth Iván • A nemzet(i) kultúra, nyelv, mint közvagyon - Margócsy István • Mitől a közé egy gyűjtemény? - Ebli Gábor A kulturális örökség fogalma, gyakorlata - őrzés és dinamizmus között • Az irodalom fogalma és a közösség gyakorlata- Rákai Orsolya • A nemzeti kultúra megalkotása és a kultuszok- Takáts József • Az olvasható örökség - konzerválás és megújulás- Monok István • Jövőnk forrása. A kulturális örökség, mint nemzeti erőforrás -Tamási Judit • A néprajz, antropológia - az emlékezet kategóriái- Fejős Zoltán • A kulturális örökség fogalmának változásai - Wessely Anna Az örökítés technikái • Nemzeti identitás és fotográfia - Tomsics Emőke • A hangzó hagyomány: a lejegyzett és a rögzített zene - Dobszay László • Film, modernség, filmtár - Kovács András Bálint • Minden Archívum, minden örökség - György Péter • Örökség és történelem: az emlékezet technikái- Sonkoly Gábor hasonló tárgyú összejövetelnek (http://personal. telefonica.terra.es/web/decardona/saltmeeting_ cardona.htm). A konferencián áttekintést kaptunk Európa és Anatólia őskori só-kitermelőhelyeiről és a kitermelés dokumentumairól, ethnoarcheológiai példákat ismerhettünk meg a jelenlegi hasznosításról, összefoglaló előadás ismertette az őskori sókereskedelemre vonatkozó antik forrásokat. A sókitermelés legkorábbi európai bizonyítéka egy moldvai lelőhelyen, Lunca-Poiana Slatinei lelőhelyen kerültek elő, ahol egy több, mint 5 méter mély sósvizes kutat tártak fel, amelyet koraneolitikus (Starcevo- CJris kultúra) cserepek kelteztek. A konferencia egyben egy nemzetközi együttműködési program előkészítését is célozta, a Culture-2000 program keretében. Ezzel egyidőben rendezték meg a „Cucuteni- 120 de ani cercetari" c. nemzetközi konferenciát, ugyanitt. Sajnos az előadások időben egybeestek, így csak a bevezető előadásokat volt alkalmam meghallgatni erről a rendkívül izgalmas és különlegesen szép őskori kultúráról, de a konferencia kirándulás és a múzeumban rendezett kiállítás alkalmat adott arra, hogy közelebbről megismerjem a Cucuteni civilizáció leleteit és névadó lelőhelyét. A lelőhely közvetlen környezetében kialakított régészeti parkban rekonstruálták az eredeti háztípusokat és számos kísérletet végeznek a lelőhelyek pontosabb értelmezésére. A kísérleteket egy „Cucuteni for the III. Millennium" elnevezésű magánalapítvány támogatja, jelentős összegekkel. Bár az elkészült produktumok inkább a megrendelő romantikus ízlését tükrözik, a kísérleti régészeti telep alkalmat ad olyan fontos jelenségek vizsgálatára is, mint a teli-település kialakulása, a pusztulási rétegek keletkezése. tbk Konferencia beszámolók ROMÁNIA Őskori sókitermelés és a Cucutenikultúra 120 éve: konferencia és kiállítás Piarta Neam^ 2004. október 21-25 Részt vettem a Piatra Neamt-i történeti és régészeti múzeum által rendezett „Arheologia pre-si protoistorica a sárii” c. nemzetközi konferencián, amely a só bányászat, kitermelés és felhasználás régészeti és etnoarcheológiai kutatásáról szólt. A rendezvény folytatása a 2003-ban Cardonában megrendezett ITTHON Aegyptus et Pannonia Budapesti Történeti Múzeum 2004. november 17. - 19. Öt évvel ezelőtt a Nemzeti Múzeum egy múmiákról szóló vetítésén és megbeszélésén fogalmazódott meg az igény, hogy a pannoniai keleti kultuszok régészeti emlékeinek értelmezésében jó lenne, ha a hazai régészek és egyiptológusok között valamiféle szakmai diszkusszió jöhetne létre. Ugyanis nem magától értetődő, hogy Egyiptomtól ilyen nagy távolságban, egy idegen kultúra közepén kerüljenek elő egyiptomi 372
