Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2004 (25. évfolyam, 1-12. szám)
2004-02-01 / 2. szám
<m^TúzEUMi Hírlevél J© Fókusz Páva utcai zsinagóga rekonstrukciója A zsidó vallás bevezetett felekezetként való elismertségét 1894-ben iktatták törvénybe. A zsidóság társadalmi és gazdasági fejlődése a XIX-XX. század fordulóján hallatlan fejlődésnek indult. Az egyre növekvő zsinagóga építési igény számos kiváló építésznek nyújtott munkát, ezek egyike volt Baumhom Lipót (1860-1932), aki a korszak uralkodó eklektikus formanyelvében tervezte épületeit (épületeiben keverednek a mór, román, gótikus és szecessziós formák). A Bécsi Műegyetem elvégzése után Lechner tanítványként dolgozott, ez az időszak döntően meghatározta későbbi építészeti formanyelvezetét. Saját irodájának 1894- es megnyitása után 25 zsidó templomot tervezett (többet, mint bármely európai építész). Fontosabb munkái: szegedi, fiumei, ceglédi, újpesti és budapesti (Dózsa György úti, Páva utcai) zsinagógák. Fő műve talán a szegedi zsinagóga. A Ferencváros nagyszámú (kb. 28000 fő) zsidósága már 1910 körül tervezte új, nagyobb zsinagóga felépítését. A háborús évek után végül 1923-ban Baumhorn Lipót tervei alapján kezdték meg az építkezést, amelyet 1924. január 6-án avattak fel. A közadakozásból felépült épület 1700 személy befogadására volt alkalmas. Templomként 1944-ig működött. 1944-45- ben internáló táborként használták. 1945-től 1967-ig tartottak itt istentiszteletet, majd az egyre fogyatkozó létszámú gyülekezet miatt bezárták. A Páva utcai belső tér festéséről az „Egyenlőség” 1926. április 17-i számában olvashatjuk a következőket: „A dús és amellett mégis decensen alkalmazott aranyozás mellett a három hagyományos zsidó színből van megalkotva a gazdag architektonikus festés: kék, fehér, sárga színekből. A festés stílusa romanizáló: a középkori festészetben gyakran használt függönydrapéria itt a szentély apszisában gyönyörű hatással jut alkalmazásra a falak motívumaival; a női karzat mellvédjén a tagolt mezők makkabeus liliomokkal vannak teleszórva és a szentély-apszist flankírozó két pillér a salamoni templom két oszlopát jelképezi, a hagyomány szerint héber betűjelzéssel. A szentély nagy ívezetén a zsidó etikának hatalmas jelmondata ragyog: »Szeresd felebarátodat, mint önmagadat« héber és magyar szöveggel. A festés összes motívumait legkisebb részleteiben is Baumhorn Lipót műépítész tervezte és rajzolta.” A rendkívül romos, beázó épület restaurálásakor ezt a láthatatlanná vált belsőt próbáltuk újjávarázsolni. A Holocaust Dokumentációs Központ és Emlékgyűjtemény tervezését Mányi István építész nyerte el tervpályázat útján. Az új épületszárny mellett fontos feladat volt az öreg zsinagóga épület szakszerű rekonstrukciója. Az ehhez szükséges tudományos előkészítés 2000-ben fejeződött be a BME Építészettörténeti és Műemléki Tanszékén. A zsinagóga épület belsőépítészeti terveit Gergely László készítette. A nyílt közbeszerzési pályázaton a BAUCONT Rt. nyerte el a kivitelezési munkát. A beruházás bonyolítója a Kreatív2000Kft. volt. Az épület restaurálása a teljes beállványozása után részletes falkutatással kezdődött: tenyérnyi helyekből állt össze a végső grafikai és színterv. Az épület a II. világháború és az 1956-os harcok során komolyan megsérült, így későbbi két festési (néhol több) réteg alól kellett az eredeti díszítőfestést feltárni (sajnos a Baumhorn-féle rajzok eltűntek). Segítséget egy az 1930-as években készült fotó nyújtott. Megnehezítette a feladatot az épület falanyagának silánysága, a háborús sérülések nyomai, de az eredeti építési fázisban a törmeléket is felhasználták. A rekonstrukció során kicserélődött a teljes külső, belső vakolat és műkő lábazat, valamint a teljes tető. Újra gyártották a homlokzati vakolatstukkó elemeket. Aláinjektálással megtörtént a falak statikai megerősítése, és falátvágásos és injektálásos eljárással a vízszigetelésük. 39
