Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2004 (25. évfolyam, 1-12. szám)

2004-12-01 / 12. szám

<m JTúzeumi H írlevél J© térképek mellett kisebb metszeteken a híres térkép­­készítők -Abraham Ortelius, Sebastian Müller, Johann Baptist Hornam - arcképeit is láthatjuk. Ezen kívül a fél évszázadnyi időutazás során a térképkészítésben használt eszközökkel is megismerkedhetünk. így kapott helyett többek között a tárlókban mérnöki asztrolábium, körző és lépésszámláló is. Igen érde­kesek a különböző zsebnapórák, melyek úgy voltak megszerkesztve, hogy különböző helyeken is mutas­sák a pontos időt, miután tulajdonosuk a földrajzi szélességnek megfelelő értékre beállította őket. A tárlókban a háborúkat lezáró különféle békék em­lékérmeiből is tartalmas válogatást jelenítettek meg a kiállítás készítői. Az első terem leghatásosabb kiál­lítási tárgya a 3,2 méter hosszú Dolland gyártmányú távcső. 1775 körül gyártották Angliában, és az egri Csillagvizsgáló számára gróf Esterházy Károly püspök vásárolta meg. A második teremben a 18. század második felétől kezdődően kaptak helyet a térképek és a hozzájuk kapcsolódó tárgyak. A tárlók berendezése az első teremben megismert elvet követi, vagyis a mappák mellett órákat, emlékérmeket és a térképe­zéshez használt különféle tárgyakat is láthatunk. Ebben a teremben találkozunk az itt bemutatott első magyar nyelvű Európa-térképpel, Görög Deme­ter művével is. A debreceni református Kollégium diákjai Budai Ézsaiás történetíró irányítása mellett az alsóbb illetve a felsőbb évfolyamok diákjai számára is készítettek térképet. Az 1800-, illetve 1804-ben kiadott mappákat több generáció használta, nagy haszonnal. 1817-19-ben pedig megszületett Griepel Edvard császári és királyi főstrázsamester kiadásában Európa magyar nyelvű politikai atlasza. Ezeket több magyar nyelvű térkép is követte, melyeket már széles körben használtak, forgattak. Ebből a korszakból láthatjuk az első tematikus térképeket is: Heinrich Carl Wilhelm Berghaus Európa középhőmérsékleti viszonyait ábrázolta 1852-ben kiadott mappáján, ugyanebben az évben pedig megjelentette azt a tér­képét, ahol néhány fontos kultúrnövény (narancs, kukorica, szőlő stb.) termőhelyeinek északi és déli határát jelölte meg. 1872-ben látott napvilágot Jéná­ban Európa fontosabb borvidékeit ábrázoló térkép, amely szállodákat és vendéglátó helyeket tájékozta­tott a különböző borfajtákról. A harmadik teremben az 1900-as években készített térképekkel és eszközökkel találkozunk. Az első világháború előttről és a háború első évéből származó gúnytérképeken a kor politikai helyzeté­nek humoros-szatirikus felfogását több szemszög­ből láthatjuk. Az első világháború magával hozta a határok megváltozását, ezért új térképeket kellett kiadni. Ugyanez játszódott le a második világhábo­rút megelőzően 1939-ben, majd a háborút lezáró párizsi békeszerződések (1947) megkötése után is. Ebben a teremben ismét találkozhatunk különle­ges tematikus térképekkel, így például az európai rádióállomások, és egy ismert idegenforgalmi cég irodáit feltüntető térképpel, valamint földrészünk hőmérsékleti viszonyait ábrázoló atlasszal is. Az utolsó tárgyak szembesítenek bennünket a ma technológiájával, a különböző GPS eszközökkel, amelyeknek egyaránt hasznát lehet venni a navigá­cióban és a földmérésben is. A kiállítást időrendben lezáró mappa az Európai Unióról 2004-ben kiadott térkép. Az Országos Széchényi Könyvtár „Európa térképei 1520-2004" című kiállítása színvonalas, szemet gyönyörködtető, jól áttekinthető, élvezetes kiállítás. Köszönet illeti érte rendezőjét, dr. Plihál Ka­talint, látványtervezőjét, Nagy Andrást, és mindenkit, aki részt vett annak szervezésében és elkészítésében. Ajánlom mindenkinek - nemcsak a térképeket vagy a történelmet kedvelőknek - hiszen észrevétlenül is végigvezet minket Európa változásokban hihe­tetlenül gazdag történetén a középkortól egészen napjainkig. A sokféle műszer és eszköz pedig felhívja a figyelmet arra, hogy a hiteles és pontos térképek elkészítése korántsem olyan könnyű feladat, mint aminek elsőre látszik. Halász Éva SÍR - ÉLET - KÉP - Koreai sírfestmények a 4. századból Hopp Ferenc Kelet-Ázsiai Múzeum 2005. február 28-áig A kiállítás az ókori Korea sírfestészetéből ad ízelítőt. A falfestmények a koreai Három Állam korából (i.e. 57 - i.sz. 668), közülük a legészakibb és legprosperá­lóbb királyság, Kogurja területéről származnak. Az 1949-ben feltárt, többkamrás falfestményes földha­­lom-sír egy Kínából kegyvesztettként menekült gene­rális és felesége temetkezési helye volt. A kiállításon a sír eredeti méretű makettje látható, s ebben helyeztük el a sírfestmények mérethű másolatait. A látogatók így egyszerre kaphatnak képet az ókori Korea sírépí­tészetéről, sírfestészetéről, a festményeken keresztül a korszak előkelőinek mindennapi életéről, s élhetik bele magukat e távoli civilizáció halotti kultuszának sajátos világába. 368

Next

/
Thumbnails
Contents