Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2004 (25. évfolyam, 1-12. szám)
2004-12-01 / 12. szám
m_®ÚZEUMI J^ÍRLEVÉLi© szentendrei képzőművészet alkotásait. A sorozat most nyíló ötödik tárlata a festészet és szobrászat mellett mindeddig háttérbe szorult terület: a rajzművészet áttekintésére vállalkozik. Indokolja ezt, hogy e művészeti ágazatban is korszakjelző teljesítményeket mondhat magáénak Szentendre: Vajda Lajos, Ámos Imre, Bálint Endre, Barcsay Jenő vagy a napjainkban is aktívan dolgozó Deim Pál - valamint hajdani és mai kortársaik - művei nyomatékosítják egy rajzművészeti kiállítás megrendezésének szükségességét. A szentendrei művészet évszázadára visszatekintő rajzkiállítás természetesen nem léphet fel a teljesség igényével. A rendezők csupán egy, a gazdag emlékanyagot és a jelenkori alkotók termését szemléző válogatás bemutatására vállalkozhattak, amely a legjelentősebb alkotók rajzművészetébe ad bepillantást, s ezáltal vázolja fel a Szentendréhez kapcsolódó művészet legfontosabb jellemzőit és tendenciáit. A grafikai ágazatot mérlegelve is szelektív a kiállítás: ezúttal nem szerepelnek a festészet és a grafika határterületén megszülető pasztellek és akvarellek, és hiányoznak a sokszorosított grafikai lapok is. A bemutatott művek a XVI. század óta önállósult műalkotások szellemében létrehozott olyan egyedi kompozíciók, amelyek általában sík felületen, vonalak kézi meghúzásával készülnek, s amelyeknek alapanyagai és technikai eszközei rendkívül változatosak. A köz- és magángyűjteményekből válogatott művek mintegy száz, a múlt században dolgozott mester, és napjainkban is munkálkodó szentendrei alkotó munkásságát idézik s tartanak érzékeny rajz-tükröt a közelmúltban lezárult XX. századnak. A kiállításon szerepelő múlt századi mesterek: Ámos Imre, Ama Margit, Bálint Endre, Bánovszky Miklós, Barcsay Jenő, Boromisza Tibor, Czimra Gyula, Czóbel Béla, Deli Antal, Diener Dénes Rudolf, Ferenczy Károly, Főnyi Géza, Gadányi Jenő, Gálfjy Lola, Göllner Miklós, Gráber Margit, Heintz Henrik, Ilosvai Varga István, Iványi Grünwald Béla, Jeges Ernő, Kandó Gyula, Kántor Andor, Kmetty János, Kondor Béla, Kósza Sípos László, Miháltz Pál, Onódi Béla, Paizs Goebel Jenő, Pándy Lajos, Perlrott Csaba Vilmos, Rozgonyi László, Schubert Ernő, Szántó Piroska, Tornyai János, Vajda Lajos Kortárs művészek: Aknay János, Almási Gertrud, Ásztai Csaba, Bálint Ildikó, Baksai József, Balogh László, Bartl József Baska József Bereznai Péter, Buhály József, Bukta Imre , Deim Pál, Egyed László, ef Zámbó István, Farkas Ádám, fe Lugossy László, Frózsi-Nánássy Tibor, Gavrilovits Sándor, Gy. Molnár István, Haász István, Hajdú László, Holdas György, Imre Marianne, Jávor Piroska, Jónák Tamás, Kaponya Judit, Kárpáti Tamás, Kátai Mihály, Kiss Zoltán László, Klimó Károly, Kocsis Imre, Kótai Tamás, Krizbai Sándor, Lehoczky Krisztina, Lukács Tibor, Lukoviczky Endre, Margit Szabolcs, Márkus Péter, Oláh Mátyás, Orbán Attila, Pacsika Rudolf Paizs Péter, Páljános Ervin, Pirk László, Rác András, Rákossy Anikó, Regős István, Remsey Agnes, Rényi Katalin, Rényi Krisztina, Rieger Tibor, Szakács Iimre, Szikora Tamás, Szirtes János, Tzortzoglou Georgios, Varga Ágnes Kabó, Velekd József Lajos, Vincze Ottó, Wahom András Ámos Imre grafikái (1939-1944) Anna Margit - Ámos Imre Múzeum 2004. október 28. - 2005. március 13. A Holocaust 60. évfordulója alkalmából 2004. október 28-án Amos Imre kései grafikáit bemutató kamarakiállítás nyílt a szentendrei Anna Margit - Ámos Imre Múzeumban. A most bemutatásra kerülő grafikák a szentendrei Ferenczy Múzeum gazdag anyagából adnak reprezentatív válogatást. Ámos tusrajzain és akvarelljein a munkaszolgálat embert próbáló, nehéz időszaka jelenik meg. A festő 1940 őszén előbb Nagykátán, majd Balatonaligán vasúti munkásként, 1941 tavaszán három hónapon át Aszódtól Doroszlóig egy útépítő osztagban dolgozott. Az 1942 tavaszától az ukrajnai fronton töltött szenvedésteli, hosszú hónapok után 1943 nyarán tért haza. A munkaszolgálat időszakát bemutató, az emberi kiszolgáltatottságot ábrázoló rajzai mellett az 1944-ben készült Apokalipszis sorozat angyalai a közelgő végítélet hírnökeként az utolsó nagy út árnyékát vetítik előre. A megnyitó alkalmával Ámos Imre 2003-ban a Múlt és Jövő Lap- és Könyvkiadónál megjelent Napló, versek, vázlatkönyvek, levelezőlapok c. forrásértékű dokumentumokat tartalmazó kötetét (közreadja: Egri Mária), valamint Túrái Hedvig a Szemimpex Kiadónál korábban megjelent Anna Margit monográfiáját ajánljuk a közönség figyelmébe. Ugyanekkor vetítésre kerül B. Farkas Tamás és Kemács Gabriella Síró Angyal - Requiem Amos Imréért és Profán Passió - Anna Margit világa c. portréfilmje is. A kiállítást katalógus kíséri. Sziget Puha Ferenc és Waldemar Francz Wilhelm Rösch kiállítása Szentendrei Képtár (Fő tér 2-5.) 2004. október 29 - 2005. január 9. Még az NDK-s időkben a „Hatalom” testvérmegyének jelölte ki Pest és Suhl megyét (=Thüringia). 365
