Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2004 (25. évfolyam, 1-12. szám)
2004-11-01 / 11. szám
m^úzEUMi Hírlevél да Az alábbiakban bemutatjuk a Központi Bányászati Múzeum legújabb kiadványait melyekből képet alkothatunk a magyar bányászat gazdag múltjáról, a szakma kimagasló képviselőiről. „...Egyedül a közhaszon kedvéért..." Tanulmányok a 250 éves magyar szénbányászat tiszteletére. Szerk.: Bircher Erzsébet. Kiad.: Központi Bányászati Múzeum Alapítvány, Sopron, 2003. 176 p. ill. (A Központi Bányászati Múzeum Közleményei 2.) 250 éves múltra tekinthet vissza a magyar szénbányászat. A kötet szerzői az elmúlt évszázadok eredményeire, eseményeire emlékeztek. A szakma becsületének ápolásának külön aktualitást ad az a tény, hogy a jelen nem gondol a szénbányászat jövőjével, csak múltjával. A magyar bányászat ügyéért elhivatottak vállalták, hogy a magyar szénbányászat értékeit megőrizzék a jövő számára, bízva abban hogy a felhalmozott szaktudás és a Föld mélyén szén formájában rejtőző energia még hasznára lesz mindannyiunknak. A tanulmányok közül elsőnek dr. Izsó István a kőszénbányászat évszázados bányajogi vitáját, a bányászat jogi szabályozását mutatja be. Szénbányászatunk története sok mindenben tükre a magyar gazdaság- és társadalomtörténetnek. Bircher Erzsébet írásában arra kereste a választ, hogy a Rákóczi-szabadságharcot lezáró 1711-es szatmári béke után hazánkat gyarmati sorba taszította-e az abszolutista birodalmi gazdaságpolitika, vagy inkább a nemzet regenerálódásának a lehetőségét nyitotta-e meg a magyar gazdaság előtt? Huszár Zoltán a pécsi szénbányászat két évszázadának történeti áttekintésére vállalkozott. A téma kutatásához a pécsi, budapesti és bécsi levéltári anyagok jelentették a legfontosabb forrásokat. A mai Szlovákia területén fellelt szénleletekről már régebbi korokból is előfordultak szórványos híradások, de csak a 17. század végétől vannak utalások a szén ipari méretű kitermeléséről. A szénmezők első, céltudatos felkutatására irányuló lépések a 18. század harmincas éveire esnek. Ivan Hercko és Eugen Kladivik 1919-ig követték nyomon a vidék szénbányászatának alakulását. Wanek Ferenc szól az erdélyi (a szerző írásában a Romániához csatolt területeket Erdélynek, az egykori vajdaság, majd fejedelemség fennhatóságát pedig történelmi Erdélynek nevezi) szénbányászat kezdeteiről, a Nógrád megyei barnakőszén bányászat kialakulásáról pedig Szvircsek Ferenc tanulmányában olvashatunk. Csiffáry Gergely „Az energiaválság és a gazdaság a 18-19. századi Magyarországon" címmel a kőszénbányászat kezdeteit és a kőszén tömeges ipar méretű felhasználása közötti időszak gazdasági hátterét kutatta. Tatabánya és környéke szénbányászatának fogalomköréhez hat, egymástól tektonikailag elkülönült szénmedence tartozik, ezek közül Szabó László a tatabányai szénmedence történetét tárta fel. A kötet utolsó tanulmányában Molnár László - nosztalgiával - szól szülő városáról, Brennbergbányáról. A brennbergi szénbányászkodás kezdete ebben az évben ünnepelte 250. évfordulóját. A bányatelep-iránti tisztelet és szeretet és az évforduló buzdította arra, hogy elkészítse Brennbergbánya bibliográfiáját is. Locsmándy Erzsébettel közösen összeállította a Brennbergre vonatkozó műszaki és szépirodalmat, megkönnyítve ezzel a későbbi kutatók, érdeklődők munkáját. Sárközy Gabriella Heue írbnung leg iónigtei®« Ingára/ unt földjét űrön cintJcrlcibfcn Що(Ъ/ЩИбсс/ Slupffcr/ unb anbcrcr Sletall / S&rgmcfen. ©amt benra ͧi;ltíifferun<p llroetjet Sttra 8?erg<j®rtmmmen bee ütegen É&nigl: Éteden ^ercp-ilfóbíe/ 1. Üteműig/ unb Шшдёбегд / 2. Щфетт|/Шеи(оЬ(/Ш1щап$/ 2ЩШп/ unbUibcten. ^uWícitt ben З&го J?ípfcr= unb Sómalicbcn SSajejTát Maximiliane» btm Jliibcm (©Icrrombiaftnt Slnbtmfmb) mát Sbrtfli unferö ítriblerő цпЬ(7ее1цгаафег? ©eburt/ im eintaufenb/ filnffbunbert/ unb bret) unb ftebenbigflen 3abr-Shmmelw ab« mit 23««ún(K0una ein« ЛосЫ&Ы: Äiipferi; £о|й gammer/ tntgen Slangéi bei alten ExcmpTirien, auffi Dieter benlieber SSergmenfe bej) ЯЬшдгпфв Ungarn / nnb etnnerlttbter StbnigrtKbe unb ianbe / beflirer Stulfiiabm unb 9lu?ene balber / nnebemm aufgeleget/ Unb mit stortxn »oOeanbigm JKtätflcm txtfebm. SßonSOSolfjjans ©ottlifb gúrf?ett/$át)ferf: befreiten Webttiag&SOertvönbtetv «ud> Äunft; unb SBud)f)dnbl«rn к '. Sn /____ »ruft« Stmftopl) end)« / Utmmf: $u<bbrucf« / tm 3ei?r 1703. 357
