Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2004 (25. évfolyam, 1-12. szám)
2004-11-01 / 11. szám
©L-^Túzeumi H írlevél m TORINO (OLASZORSZÁG) Raffaellótól Goyáig. Képmások a Szépművészeti Múzeum gyűjteményéből Palazzo Bricherasio 2004. október 1. - 2005. január 9. A Szépművészeti Múzeum gyűjteményéből nyolcvankét festményből álló kiállítást kölcsönzött a torinói Palazzo Bricherasiónak. Az anyag időhatárait Gentile Bellini 1500 körül festett Comaro Katalinja és Luden Simon 1902-ben datált családi képmása jelöli ki. A képek csoportosítása egyben a kiállítás koncepcióját is világossá teszi: az „egyműfajúság” látszólagos monotóniájában megmutatni a műfajban rejlő végtelen gazdagságot. Az egyes „fejezetek" a következők: a donátor képmása, az egyéniség képe, tanulmányfejek, az udvari képmás, az allegorikus portré, mesterségek képviselői, önarcképek, művészképmások, a női szépségeszmény, szerelmes- és házaspárok, családi képmások, gyermekportrék, képmás és zsánerkép. A látogató figyelemmel kísérheti a jellem és lélekábrázolás festői eszközeinek finomodását, az erkölcsi, a családi, az uralkodói eszmények változásait, a művész, a megrendelő és a közönség közötti kapcsolat módosulásait, a különféle társadalmi csoportoknak a műfajjal szembeni más és más elvárásait, a kísérő motívumok, az öltözékek, tárgyi kellékek repertoárjának alakulását, az érzelmi és viselkedési divatok fel- és letűnését. A művészek közül Raffaelb, Dürer, Sebastiane del Piombo, Tiziano, Tintoretto, Veronese, Moronii, Greco, Frans Hals, Rubens, van Dyck, Reynolds és Goya neve a legismertebb, de a tárlat egészét magas minőségi színvonal jellemzi. Kifejezetten erre az alkalomra tizenhárom festmény teljes restaurálására került sor. Az Electa kiadó gondozásában megjelenő katalógus mind a nyolcvankét művet reprodukálja és kommentálja. T. V. BISKUPIN (LENGYELORSZÁG) „A kelták - Európa népe" Kilencvenezer látogató a Déri Múzeum kiállításán Ebben az évben tizedik alkalommal került megrendezésre a lengyelországi Biskupinban a „Festyn", a régészeti népünnepély. Tíz éve, minden szeptember közepén, szombaton nyílik a biskupini Régészeti Múzeum és Nemzeti Park valamint a varsói egyetem Régészeti Intézete rendezésében a tíz napon át tartó, óriási érdeklődést keltő rendezvénysorozat. A rendezvényeknek minden évben más korszak, más régészeti téma bemutatása adja az alapját, erről rendezik a központi épületben a kiállítást, az ezt körülvevő 28 ha - os nemzeti park területen kialakított műhelyekben pedig kézművesek művelik az adott korszakot idéző tevékenységet. 2002-ben a lengyel Piast-dinasztia kora és az ezzel egyidejű magyar honfoglalás korát mutatták be a kiállítás rendezői a Déri Múzeum igen gazdag anyagának felhasználásával. A műhelyekben hajdú-bihari szarufaragó, nemezkészítő, kovács, fazekas, csuhészobrász dolgozott együtt a soknemzetiségű alkotógárdával. 2004-ben a központi téma a kelták élete és vándorlásai. Ehhez több európai múzeum, így a debreceni Déri Múzeum is kölcsönzött tárgyakat, a kiállítás anyagának mintegy 70%-át. A fesztivál Lengyelország-szerte igen nagy reklámot kapott, az újságok, televíziók, rádiók jó előre beharangozták az eseményt. Színvonalas katalógussal, meghívókkal, plakáttal, kiadványokkal, naponta megjelenő helyi újsággal szolgálták ki a látogatókat. Ennek eredményeként - meg a korábbi fesztiválok tapasztalataira építve -, özönlöttek a vendégek. A két hétvégén a családok és a szervezett turistacsoportok mentek el nagyobb számban, míg a hétköznapokon inkább az iskolai csoportok váltottak jegyet a régészeti nemzeti parkba. Külön tanulmányt érdemelne, ahogy a fesztivál rendezői a gyerekek igényeivel, a fogyatékosok szükségleteinek kielégítésével is foglalkoztak. Mindezt természetesen az uniós normáknak megfelelően. A fesztiválon sok ország régészei, történészei, hagyományőrző csoportjai vettek részt, bemutatták tudásukat a számunkra elképzelhetetlenül nagy számú, több mint kilencvenezer látogatónak. Voltak a résztvevők között - a magyarokon kívül - írek, skótok, angolok, litvánok, fehéroroszok, észtek, hollandok, németek, franciák, dánok. Naponta felvették a korabeli öltözéket és a kézművesek családostól, idős embertől az óvodás korú kisgyerekig szántottak az ökör vontatta faekével, nyilazni tanították a látogatókat, pattintották a kovakövet, sütötték a vaslapon a lepényt, párolták a nyírfaszurkot. A helyben épített ércolvasztóban a varsói egyetem tanárai mutatták be a gyerekek legnagyobb ámulatára, hogyan lesz egy darab „kőből” vas. A rekonstruált kelta műhelyben kelta módszerekkel, szakember segítségével, de már euró formájú érmét üthetett saját magának a látogató. A Déri Múzeum munkatársai közül négy fő vett részt a megnyitón. Megnézték azokat a műhelyeket, ahol a kézművesek munkájába a látogatók is bekapcsolódhattak, így sok hasznos tapasztalatot szereztek az itthoni múzeumpedagógiai munkájukhoz. 351