Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2004 (25. évfolyam, 1-12. szám)
2004-11-01 / 11. szám
m^úzEUMi Hírlevél j© Abaúj-Zemplén megyei Jósvafőn (amelyet 1999-óta műemléki jelentőségű területté nyilvánítottak) a II. Országos találkozó résztvevői. Sokan már ismerősként köszöntötték egymás a két éve alakult egyesület jogi- vagy egyéni tagjaként. Első este kötetlen baráti találkozóra került sor a tíz éves jubileumát ünneplő jósvafői tájházban, ahol a hajdani csűrben kialakított színpad „nézőtere" szolgált a beszélgetések autentikus helyszínéül. Szeptember 17-én a jósvafői kultúrházban dr. Füzes Endre elnök köszöntötte a több, mint hetven résztvevőt, majd átadta az „év tájháza” kitüntető címet a fertőhomoki tájház képviseletében Horváth Attila polgármesternek. A köszöntők sorát a védnökök: Garan Béla polgármester, Szentgyörgyi Péter igazgatóhelyettes (ANP) és dr. Bodnár Mónika (BAZ Megyei Múzeumok) folytatták, majd megkezdődtek az előadások. Szablyár Péter a helyi táj ház spirituális hátterét jelentő helytörténeti összefoglalója után Káldy Mária (SZNM igazgató) a tájházi gyűjtemények közérthetővé tételének módszertanát és gyakorlatát ismertette. Dr. Bodnár Zsuzsanna (Sóstói Múzeumfalu) intézménye közönségformáló programjait mutatta be. Szűcs Judit (Tari László Múzeum, igazgató) a csongrádi „kétszerköszönős” házat, létrejötte körülményeit vázolta. A Tengerszem Szállóban elköltött ebéd után a társaság lesétált a faluba, útba ejtve a tájházat. A délutáni előadások sorát Sári Zsolt (SZNM) a helyi fesztiváloknak a táj házak élővé tételében játszott szerepét ismertető, bőségesen illusztrált előadása nyitotta meg. HegedüsnéMajnár Márta - Berea Lászlóné mezőkövesdi szerzőpár a mezőkövesdi Hadas városrész kedvező tapasztalatait és további feladatait vette számba. Ezt követően a kultúrház előcsarnokában dr. T. Bereczki Ibolya (SZNM főgazgatóhelyettes) nyitotta meg Pataky Emőke: „Világszép örökségünk" c. fotókiállítását, amely a kulturális örökségvédelmi hivatalban bemutatott tájházak képanyagát tartalmazta. A vacsora és fehér asztal melletti beszélgetés a résztvevők kapcsolatépítését, a közös problémák megvitatását szolgálta. A találkozó harmadik napján autóbuszos kirándulásra indultunk a környék nevezetességeinek és tájházainak felkeresésére. Ennek keretében a múlt évben megnyílt perkupái tájházat, a szalonnái műemlék templomot, a szendrői iskolatörténeti kiállítást és a felújított kékfestő-házat, a borsodi tájházat, végül a gömörszőlősi néprajzi gyűjteményeket (amely ez évben Az év múzeuma kitüntető címet nyerte el). A gyönyörű, őszi időben tett kirándulást a Baradla-barlang hangversenytermében előadott „őszköszöntő koncert”-Vivaldi: Négy évszak meghallgatása és közös vacsora zárta. A rendezvény negyedik napján a résztvevők fakultatív kirándulásokra indultak az országhatár szlovákiai oldalára, ahol tájházakat, múzeumokat tekintettek meg. Az országos találkozó résztvevői úgy ítélték meg, hogy a rendezvény jói szolgálta a mozgalom és a szövetség céljait, ezért 2005-ben is célszerű megszervezni. Szablyár Péter Műtárgyvédelem, restaurálás Múzeumi Állományvédelmi Program Múzeumi Mütárgyvédelmi Akcióbizottság A NKÖM Múzeumi Főosztály A megújulás kényszere című stratégiai terve részét képező Nemzeti Állományvédelmi Programhoz szakmai Akcióbizottság működését indította el. A minisztérium a múzeumok állományvédelmi gondjainak enyhítésére 2003-ban 42 mFt költséget biztosított. Az összeget az Akcióbizottság a Múzeumi Osztály által elfogadott szakmai koncepció alapján használta fel. Az állományvédelem alapja a műtárgykörnyezet fizikai mutatóinak felmérése, valamint folyamatos mérése, az adatok rögzítése, az erre szolgáló műszerek azonban majd’ minden múzeumból hiányoztak. Az országos műtárgyvédelmi adatfelmérés az országos és megyei múzeumoknál nagyrészt megtörtént, az adatok számítógépes feldolgozása szoftver, rögzítés, adatbevitel, adatszolgáltatás megtörtént. Az adatbázisban rögzítettük az országos és megyei múzeumok, valamint tagmúzeumaik műtárgytároló és kiállító helyiségeinek részletes adatait, kitérve a restaurátor műhelyek felszereltségére, valamint a restaurátor munkavégzés egészségügyi feltételeire. Az adatgyűjtés 2004-ben folytatódik más múzeumtípusok (egyházi, alapítványi, települési önkormányzati, vállalati stb.) esetében is. Az adatgyűjtést 3-5 évente meg kell ismételni, s az adatbázisban rögzített adatok összehasonlíthatók lesznek. Az Akcióbizottság első javaslata ezek beszerzése és eljuttatása minden országos és megyei múzeumi szervezethez. A mérőműszerek segítségével az országos műtárgyvédelmi felmérés adatait lehet pontosítani a 3-5 évente megismétlendő adatfelvétel révén. A restaurátor szakfelügyelet javaslatára egy digitális, univerzális mérőműszert szereztünk be, amely hőmérsékletet, relatív páratartalmat, látható és láthatatlan (UV) fényt mér, számítógéppel összekapcsolva az adatokat adatbázisban folyamatosan rögzíthetjük. 348
