Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2004 (25. évfolyam, 1-12. szám)
2004-11-01 / 11. szám
©í^úzeumi Hírlevél hozzászólók között van Éri István, Veres László, Cseri Miklós és Gönczi Ambrus. „Az elmélet és módszer" fejezetben Vásárhelyi Tamás a néhány évtizede a múzeumi munkában is formát öltött projektfogalom- és módszer kérdését járja körbe. Az ember ösztönös szándéka a törekvés a jó múzeumra - írja - az hogy minél kevesebb hibával dolgozzon. A projektek elkülönítése, tervezése, menedzselése, összehangolása segít az egyénnek és a múzeumnak az eredményesebb munkában. Örsi Julianna „Egy tájmúzeum lehetőségei az ezredfordulón" címmel a túrkevei Finta Múzeum példája kapcsán azt szerette volna bemutatni, hogy a múzeum miként képes helytállni a rendszerváltásnak a kulturális szférába is begyűrűző hatása közepette, milyen stratégiával dolgoznak, és hogyan biztosítják az intézmény fenntartható fejlődését. Branczik Márta a korszerű építészeti múzeum modell felvázolásával a figyelmet szeretné felkelteni a hazai építészeti múzeumok sanyarú sorsára. Ma Budapesten nincs állandó építészeti kiállítás, nincs olyan intézmény, amely reagálni tudna a kialakult érdeklődésre, programot kínálna az építészet iránt fogékony közönségnek, színvonalas szakmai vezetéseket szervezne műemlék vagy kortárs épületekben. A „jog” rovatban Galambos Henriettnek a szerzői jog és az internet kapcsolatával foglalkozó írását találjuk, mely 2003-ban, a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum hasonló témájú konferenciáján hangzott el. A „közönség” rovatban Káldy Mária a közművelődési, múzeumpedagógiai szakfelügyelet három évéről számol be. 2001 és 2003 között legfontosabb feladatként két megyei intézményt kivéve tizenhét megyei szervezet közművelődési tevékenységét értékelték, valamint részt vettek öt országos múzeum és egy kht. Átfogó vizsgálatában. Összesen 99 múzeumot kerestek fel személyesen. Megtudhatjuk mik voltak a célok, a vizsgálandó területek és milyen munkamódszereket alkalmaztak. A szerző összegzi a tizenhét megyében végzett vizsgálat alapján általánosítható megállapításokat, kitér a stratégiai tervezés, a múzeumi marketing, személyi- és az anyagi feltételek kérdéseire. Herczeg Gábor a szegedi Móra Ferenc Múzeumban 2001 -ben történt látogatói felmérésről ír. A munka annak a gondolatnak a folyamán indult el, hogy a lényegében piaci viszonyok között működő Csongrád megyei múzeumi szervezet, de legalábbis menedzsmentfunkciók többségét ellátó szegedi múzeum részére három- vagy ötéves stratégiai vagy marketingtervet kellene készíteni. Az európai uniós csatlakozásunk és az európai kulturális örökségünk kérdéséhez kapcsolódó, az európai múzeumi fórum konferencia kötetében megjelent két írás szerzői foglalkoznak a múzeumok szerepével az európai identitás megteremtésében és a hozzáférhető európai örökség, a közös múzeumi projektek témájával. Ugyancsak az EU tagságunkhoz kapcsolódik az „aktuális” rovat két tanulmánya. Balázs György a múzeumok szerepét vizsgálta a régiókban. Felteszi a kérdést: hogyan megyünk mi, magyar múzeumi szakemberek az Európai Unióba? Mit viszünk magunkkal, kulturális örökségünk tárgyi és dokumentációs anyagát őrizve? S milyen állapotban? Mi vár ránk ott/itt? Elemzi a jelenlegi hazai helyzetet, majd a régiók működését kilenc angol régió jellemző adatain keresztül mutatja be. Végül arról kapunk hírt, hogy a NKÖM Múzeumi Főosztálya az idei majális rendhagyó jellegére való tekintettel felmérést készíttetett a májusi rendezvényről a Városligetben. A munkát Paálné Patkó Györgyi készítette el. Az önkéntes kérdőíves kutatás célja a látogatói elégedettség mérése, valamint az előzetes kommunikáció hatásfokának a megismerése volt. S. G. Konferencia DEBRECEN Felhívás Az Őskoros kutatók IV Összejövetelét 2005 március elején rendezzük meg Debrecenben, a Déri Múzeumban Kronológia témakörben. Aki szeretne előadást tartani vagy posztert készíteni, kérjük, november végéig a következő e-mail címen jelezze szándékát: nagyegy@freemail.hu (Nagy Emese Gyöngyvér, Debrecen, Déri Múzeum). A jelentkezések alapján összeállított programot körlevél formájában juttatjuk el mindenkihez 2004 decemberében. Dani János, Hajdú Zsigmond, Nagy Emese Gyöngyvér KALOCSA Emléknap és konferencia Patachich Ádám kalocsai érsek tiszteletére Érseki kincstár (Katona István ház, Hunyadi u. 2.) 2004. november 17. 220 éve hunyt el Patachich Ádám báró, kalocsai érsek (1776-1784), akinek munkássága kiemelkedő jelentőségű az érsekség történetében. Személyében olyan művelt, széles látókörű főpapot kapott az egyházmegye, akire joggal tekinthet fel az utókor. Kalocsára érkezve nagybátyja, Patachich Gábor érsek (1733-1745) nyomdokain haladt tovább, s folytatta azt az alapító-újjáépítő tevékenységet, melynek célja a török korban elnéptelenedett érseki székváros és egyházmegye felemelése volt. Katona István 346
