Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2004 (25. évfolyam, 1-12. szám)
2004-11-01 / 11. szám
m^úzEUMi Hírlevél Székely Bertalan (1835-1910) Akttanulmány (Fürdő után. Szemben álló női akt), Magyar Nemzeti Galéria Gyűjteménygyarapítási és szakmai fejlesztési koncepciója alapján a magyarországi lengyelség kulturális örökségének központi gyűjtőhelyévé kíván válni. Tárgyi és archivális anyaga mellett kiépíti azt a teljességre törekvő adatbázist, amely a magyarországi közgyűjteményekben található lengyel vonatkozású anyagok lelőhely-nyilvántartása és adattára lesz. (Ehhez elindult az országos-, szak- és megyei múzeumok és a levéltárak felkeresése, s azok munkatársainak megbízása az anyaggyűjtésre. Az adatbázis felépítése a múzeumi szakleltárkönyvek és leírókartonok, valamint a levéltári fondjegyzékek mintájára épül.) Másrészt nyilvántartja a történeti és élő lengyel kisebbségi szervezeteket s azok működésére vonatkozóan az irattári/levéltári archivális anyagot, illetve aprónyomtatványokat, plakátokat, kiadványokat eredetiben vagy másolatban megszerzi. (Együttműködik a levéltárakkal, hogy a magyarországi lengyel kisebbségi intézmények levéltári iratátadása a területileg illetékes levéltárak helyett a Magyarországi Lengyelség Múzeuma és Levéltárába történhessen.) - A különféle területeken tevékenykedő alkotóművészek munkásságát, számon tartja, arról életmű-bibliográfiát szándékozik készíteni. - Figyelemmel kíséri és regisztrálja (az Országos Idegen-nyelvű Könyvtárral együttműködve) a Magyarországon megjelenő lengyelből fordított szépirodalmi és szakirodalmi kiadványokat, publikációkat, s azokat - gyarapításra rendelkezésre álló anyagi forrásainak függvényében - igyekszik gyűjteményébe megszerezni. - Folyamatos kapcsolatot tart a szakterület hazai, lengyelországi és más országokban élő kutatóival. Évkönyvet és kiadványsorozatot készül megjelentetni, azokban rendszeres publikálási lehetőséget biztosít a lengyel tárgyú tanulmányok szerzői számára. - Együttműködik lengyelországi múzeumokkal és az ott folyó, a külhoni lengyelségre vonatkozó kutatásokat munkájában felhasználja. - Kapcsolatot tart a Lengyel Köztársaság külhoni lengyelséggel foglalkozó állami szerveivel és civil szervezeteivel. - Az itt taglalt szempontok alapján látható, hogy a Magyarországi Lengyelség Múzeuma és Levéltára számára adódó feladatok sok tekintetben eltérnek a Magyarországon szokásos múzeumszervezési és kutatóterületi kategóriáktól. További külön feladatot jelent a magyarországi és lengyelországi műtárgy-dokumentálási eljárások egyeztetése és a két nyelven történő regisztráció. Ám ezek a szempontok adják a kisebbségi kulturális örökségvédelem sajátos tennivalóit és jellegzetes értékeit. A szakmai fejlődés következményeként az elhelyezésül szolgáló épület a feladatok zavartalan elvégzéséhez egyre szűkebbnek bizonyul. Ezért elkezdődött a múzeum bővítésének tervezése és a szükséges költségek előteremtéséért folyó munkálkodás. - Az elgondolt emelet-ráépítéssel az alapterület duplájára növekedne és ezzel az időszaki kiállítások rendezése saját helyiségekben, jóval nagyobb területen válna lehetővé, s a raktározás és feldolgozás körülményei is lényegesen javulnának. - Ezzel egyúttal a múzeum a közművelődésnek is a jelenleginél élőbb színtere lesz: előadások, filmvetítések, gyermekfoglalkozások, irodalmi estek, műsoros rendezvények tartásával. S a szakmai konferenciák helyszínét sem kell majd máshol megtalálni. A Magyarországi Lengyelség Múzeuma és Levéltára a hazai lengyelség szellemi életében az első államilag finanszírozott kulturális intézmény, amely a közösség-építő, -szervező szándékú patinás civil szerveződések (Bem József Lengyel Kulturális Egyesület, Szent Adalbert Egyesület), valamint az 50 helyi lengyel kisebbségi önkormányzat mellett, a tudományos tevékenység területén igyekszik a lengyel közösség alkotóerejét felmutatni. dr. Sutarski Konrád megbízott igazgató, Juhász János Tudományos tevékenység Új kiadványok Belényesy Károly: Pálos kolostorok az Abaúji-Hegyalján Miskolc, 2004. (Borsod-Abaúj-Zemplén Megye régészeti emlékei 3., szerk. Pusztai T.) P. 118 + 28 térkép és 69 kép Az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend kutatása természetesen a középkori magyar régészet (és történettudomány, valamint építészet- és művészettörténet) alapvető feladatai közé tartozik több mint egy évszázada. Ezek sorába tartozik Belényesy Károly korábbi diplomamunkájának (ELTE) átdolgozott és bővített kismonografikus megjelentetése, amiért köszönet illeti a Herman Ottó Múzeumot. Jó érzés kézbe venni a sorozat köteteit, így ezt is. A remek színes borító fotójának készítője ugyan inkognitóban marad - pedig nincs mit szégyellnie! -, némi keresést követően a fotózott téma a 29. kép segítségével - impresszumban nincs feltüntetve! - azonosítható: a gönci Szűz Mária kolostor templomhajójának részletét ábrázolja. Szintén apróbb figyelmetlenségre utal, hogy a gönci kolostor leírásánál két alfejezet rossz betűtípussal íródott, így a könyv tartalomjegyzéke - a word „okos" automatizmusának köszönhetően - is hibás. 344
